Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

H. FEJEZET. Az európai újabb perjogok alapelveinek történeti fejlődése, tekintettel ezek befolyására a bizonyítási eljárásra. 1. írásbeliség és szóbeliség. Az Európában ma érvényes perjogok közötti főkülönbség abban öszpontosul, hogy a fentebbi két rendszer, t. i. az írásbeliség és szóbeliség közül, melyik képezi alapjukat; mert e rendszer szabályozza a perrend alapelveinek minden részleteit, s kiváló befolyással bir az egész bizonyítási eljárásra, különösen a bizonyítékok mérlegezésére. Az Írásbeliség alapelve: hogy ennél az irásba foglaltak képezik a birói határozat alapját, míg a szóbeliségnél, csakis a biró előtt szóbelileg előadottak szolgálhatnak a birói ítélet alapjául, ') s ennél fogva, habár az Írásbeliségnél a szó, 2) a szóbeliségénél az irás, 3) teljesen kizárva nincs is, a súlypont amott az Írásbeli periratokra, emitt a szóbeli tárgyalásra esik, minek további kifolyása, hogy az előbbi eljárásban a felek és a biró közötti közvetlenség ki lévén zárva, a biró nem derítheti ki az anyagi igazságot; hanem a felek igényeit, a perrend által megállapított rideg formákra alkalmazva, mondja ki ítéletét; míg a szóbeliségnél, az egyéni jog megsértése nélkül az egész tárgyalás a biró közreműködése mellett vezettetvén? annak czélja az anyagi igazság kiderítésére irányul. 4) ') Endemann: Das deutsohe Civilprocessrecht. 357. 1. Ökröss: Polgári törvk. rendtartás 120.lap. 2) P. o. a nálunk fenítlló sommás eljárásban, vagy a porosz szóbeli végtárgyalásnál. 3) Ilyenek a pert előkészítő iratok. 4) Az irás és szónak nem az elvont értelem, hanem a lényegben álló különbségét s a közvetlenségnek fontosságát 1. Bar : Gutachten über den Ent. wurf einer Processordnung für den norddeutschen Bund. 4. s köv. 1.