Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 14 — érzetében ügyének igazságára hitel tehessen ; sennek aíapján ártatlansága monda ssék ki. ') A teljesei] nyilvános eljárás kél főrészre oszlott. Az első eljárásban a jogkérdés döntetett el aképen, hogy kimondatott: mely jogtétel alkalmazandó a fenforgó esetre, s megállapittatott, hogy melyik felet illeti a bizonyítás joga, míg az eljárás második részében a bizonyítási eljárás eszközöltetett, s (Minek alapján hozatott a végitélet, melynél ;i biról az első eljárás befejezte után hozott ítélete korlátolta. -) Az első eljárásnál mindenekelőtt a perhalasztó (dilatorius) kifogások intéztettek el :>) s ha azok folytán alperes nyilatkozatra lett kényszerítve, megkezdődött az érdemleges tárgyalás. A keresetben a fél elő tartozott adni a jogsértés alapjául szolgáló tényt, s végül előadta azon jogszabályt, melyei a bíróság által, a fenforgó jogtételre alkalmaztatni kér. Erre következett alperes ellenbeszéde, melyben szintén a lény állását előadva, ') ebből alperes igényei igazságtalanságát, s saját álláspontjának igazságos voltát kifejtvén, végül ;i fenforgó esetre alkalmazandó jogszabályt adta elő, mely szerint ő jogsértést nem követett el, hanem az alkalmazandó jogszabály az ő ügyének igazságát támogatja. .Ezután felperes válasza, s utána alperes viszonválasza következett, melyekben ') Bethmarvn i. m. IV. köt. 25. lap. Langenbek i. m. I. kötet 16. lap. ") Az eljárás két részének elkülönzése azonban egészen más benső alapon nyugodott; mint a mai átalános német perredben fenálló „Beweis-Interlocut •' ; mert a régi német ítélet füjellege nem abban állott, hogy a fenforgó peres kérdés megállapított tényálladékát a fenálló törvény értelmében eldöntse, hanem bizonyítványt szolgáltatott arról, hogy a fenforgó jogviszonyra, mely jogszabály (Eechtssatz) alkalmazandó. (L. líarrasovszky. Ueber den Entwurf einea alig. dentsch. Civilprocessordnung. — Oestereichische Vierteljahrscbaft. XV. k. 306. lap. V. ö. Iliinél Beweistheorie des Sacbsenspiegels. 8. lap. Planck i. m. 46. s köv. lap. Bar i. m. 41. s köv. lap. — Némelyek szerint a legrégibb német, eljárásban a külön bizonyítási eljárás nem létezett. (V. ö. Jordán Weiske. ,,Kechtslexicon"-jában Beweis szó alatt II. k. 158. i.) annyi bizonyos, hogy a Sachsenspiegel-ben Beweisinterlocut már helyt foglalt, valamint más azon korú forrásokban is. 3) Ilyen kifogások a bíróság illetősége, az idézés szabályossága ellen stb. voltak, melyeket bővebben részletezni felvett tárgyunk körén kivül esik. Lásd ezekről részletesen H&nel i. m. 9. s köv. lap. Planck i. m. 43. s köv. lap. *) Arra nézve, liogy a fél azon tényeket, melyekből jogát származtatja előadni tartozott; lásd Bar i. m. 44—44. lap.