Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 156 inkább elegendőnek tartjuk, mert azon véleményben vagyunk, hogy állításunkat ezen néhány példa is czáfolhatlanul bizonyltja. A törvénykönyvekben felállított vélelmek során végigtekintve: a) találni fogunk oly vélelmekre, melyek felállítását köztekintetek, mondhatni az egész társadalom érdekei, tették kívánatossá. Ilyen p. o. az atyaság vélelme, ki fogná e vélelem felállításának indokát csupán a bizonyítási kötelezettség szabályozásában keresni, s fel nem ismerni annak társadalmi horderejét, s ki ne látná be, hogy e követelmények indították arra a törvényhozót, hogy ezen, a társadalmi viszonyokba mélyen beható kérdés eldöntését, az egyéni vélemények s eltérő nézetek esélyének ne tegye ki? b) más vélelmeknél felismerhető, hogy azok felállításánál a törvényhozót azon nehézségek tudata vezette, melyek bizonyos jogviszonyok tárgyainak tényleges meghatározása körül felmerülnek, s melyeket ennélfogva megelőzni szükségesnek mutatkozik. — Ilyenek p. o. az osztr. polg. törvényk. 839., 854. és 857. §§-ban foglalt és a közös vagyon felosztására vonatkozó szabályok, melyekben kimondott vélelmek czélja: a közös vagyon felosztása körül felmerülő, s tapasztalat szerint gyakran leküzdhetlen nehézségek kiegyenlítése volt. J) c) más esetekben ismét felismerhető a törvényhozónak azon czélzata, hogy oly esetekben, midőn a törvényben felállított jogelvek az eddig uralkodó törvénytől vagy szokástól eltérnek; miután a tapasztalat tanúsítja, hogy kétes esetekben a hajlam mindig inkább a megszokott fogalmakhoz vonzódik; s ennélfogva a gyakorlat könnyen visszaélésre s a törvényhozó szándékaival ellenkező állapot előidézésére fogna vezetni, — vélelmek felállítása által jelölni ki a ezélzatainak megfelelő ütat és irányt. Ilyenek p. o. az osztr. polg. törvényk. 1228., 1237., 1238. és 1247. §-aiban felállított vélelmek, melyek létoka valószínűleg az volt, hogy miután a házastársak közötti vagyonközösségre nézve az osztrák törvényekben felállított elvek, a római és germán jogfogalmaktól, s különösen ez utóbbiaktól teljesen eltérő intézkedéseket tartalmaznak, nehogy a törvény álláspontja egyes esetekben a megszokott fogalmakhoz való visszatérés által veszélyeztessék, a kétes esetekben felállított vélelmek ') V. ö. Bergev : Kritisclie Beitrage 89. lap.