Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)
I. rész: A bizonyítási tan általános része
— 154 — tettel igen mereven állítja fel nézetét a nélkül, hogy a vélelmek magánjogi jelentőségére behatóbb figyelmet fordítana, s bár egy helyütt elismeri, hogy vannak oly esetek, melyeknél a vélelem felállítása szükséges, p. o. hogy midőn több egyén elhalt, s az, hogy ezek közül melyik halt meg először, ki nem tudható, az vélelmeztetik, miszerint mind egyszerre haltak meg; de megelégszik annak kijelentésével, hogy az ily vélelmek nem tartoznak a bizonyítási tan köréhez J) a nélkül, hogy kifejtené, hogy a vélelmek tanának mai érvényét tekintve, milyen tért vélne azoknak a szabad bizonyítási elmélet mellett fennhagyni; mi annál is inkább szükséges lett volna; mert e körbe — úgy látszik — nemcsak a szorosan vett vélelmeket, hanem az ezzel rokon különböző intézményeket is fölvette, minek tanúságául szolgál most idézett példája is, mely nem tulajdonképi vélelem; mert az nem képezi két ténynek összeköttetését a valószínűség alapján, hanem az anyagi jog által felállított ideiglenes igazság, (Interims-Wahrheit) mely az ezen alapuló kétes jogviszonyok kiegyenlítése végett, addig míg annak ellenkezője be nem bizonyíttatik, kötelező szabály gyanánt állíttatott fel. E kijelentés tehát nézetem szerint sem kielégítő, sem a feltett kérdést kellőleg kimerítő nem lévén, azzal a felmerülő nehézségeket megoldva egyáltalán nem látom, s azért e részben saját álláspontom kifejteni megkísértem. Mielőtt azonban a dolog érdemleges vitatásába bocsátkoznám, szükségesnek vélem előrebocsátani, hogy az úgynevezett közönséges vélelmek a vita körén kívül maradnak, mert ezek annál nagyobb tért fognak elfoglalni, minél tágasabb téren mozog a birói meggyőződés. A szabad bizonyítási elmélet a biró szabad meggyőződésének érvényesítésére nyit tért, a meggyőződés annál szabadabb lesz, minél kevésbé szedi azt a mesterség rendbe. — A közvetett bizonyítás vagy a fennforgó eset körülményeiből vont vélelem, ennél a dolog természetéből folyó szerepet játszik a nélkül, hogy erre akár szabályok állíttatnának fel, akár egy esetben vont következtetésnek más esetre kihatás vagy bizonyító erő tulajdoníttatnék. E vélelmek a felmerülő egyes esetekből vont következtetések, melyek érvényesítése a szabad bizonyítási elméletnek oly kifolyása, hogy álláspon*) Endemann : Die freie Beweisführung im Civílprocess. (Ai-ehiv fiii* die Civil. Praxis VLI. k. 335. s köv. lap.)
