Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 141 A hír (fáma) és közhír (rumor) hazai jogiróink figyelmét sem kerülte el, kik is szükségesnek látták a különös figyelmeztetést, hogy ezek még fél bizonyítékul sem. szolgálnak, s legfölebb az általános vizsgálat megindítására, szolgálhatnak alapul. ') Ezen határozott kijelentés, tekintve, hogy a köztudomásról meg sem emlékeznek, teljesen fölöslegesnek mutatkozik, s ennélfogva méltán azon föltevésre jogosít, hogy Frank előtt a magyar jogírók a »fama« és »rumort« a köztudomással (notorietas) azonosították, s tulajdonképen fegyvereiket az utóbbi ellen kívánták intézni. VII. A német felfogás a köztudomást a bíró hivatalos tudomásával azonosítván, tekintettel e szempontra azon fontos kérdés is előtérbe lép, hogy: miután a szabad elmélet alapja: a bíró szabad meggyőződése, s a bizonyítékok mérlegezésénél, minden szabályok mellőztével csakis ez szolgál neki irányadóul, miután továbbá a köztudomás éle tulajdonképen a bírónak a bizonyosság felől való meggyőződésében összpontosul; forog-e fenn ok arra. hogy e bizonyosság érvényesítése megtagadtassék a bírótól akkor, ha azt nem hivatalos működéséből származott, sem általában köztudomású, hanem csak magántudomásából merített tényekre alapíthatja. Endemann, ki általában a bírónak mindenben legszabadabb kezet kívánván engedni, minden, annak szabad meggyőződését korlátoló szabályok eltörlése mellett harczol, határozottan azon nézd mellett száll síkra, hogy a biró abban, miszerint az ítélet hozatalánál magántudomását érvényesíthesse, ne korlátoltassék, mely nézetének indokolására különösen a köztudomás érvényesítésére nézve elfogadott elvekben vél támaszt találni. Szerinte ugyanis a köztudomás határát megjelölni — s illetőleg azt meghatározni, hogy köztudomásúnak mely esemény tekintendő — nem lehet. Annak valódi oka, hogy a köztudomású tények bizonyítást nem igényelnek, csakis abban rejlik, mert azok valódiságáról a bíró a nélkül meg van győződve. A bírót arra kötelezni, hogy csak a nép előtt köztudomású, vagy oly ténynek adjon hitelt. 1 Epytome juris lmngarici privati Budae 1819. 483 §. íluszty. Jur>'sprudentia practica 258. lap. Kelemen : [flstitutiones juris hungarici privati III. k. 329. §. KÖVIJ : i. m. 908. §.