Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 126 — ban gyakran a per folyamában is változik. *) Hogy az angol eljárásban a bizonyítás kötelezettsége nem elvont szabályok szerint intéztetik el, az is tanúsítja, hogy kétes esetekben a bizonyítás kötelezettsége a valószínűség elvei szerint döntetik el; vagyis azt terheli, kinek állítása mellett a concret esetben kevesebb valószínűség harczol.2) Igen találó a bizonyítási kötelezettségre nézve egy híres angol bíró B. ftolfe azon mondata, hogy: ha ezer évig élve vizsgálnók a kétes eseteket, sikerülne talán határozott szabályok felállítása a bizonyítási kötelezettségre nézve, de ma midőn életünk legfölebb 70—80 évig tart, ez gyakorlatilag lehetetlennek mutatkozik. 3) A német perrendek, bár általában a szabad bizonyítási elméletet tűzték ki irányadóul, ezen alapelvüket a bizonyítási kötelezettség szabályozásánál nem kellő következetességgel érvényesítették. A hannoverai perrend ugyan nem állít fel a bizonyítási kötelezettségre nézve határozott szabályokat, azonban a bizonyítási kötelezettség előleges meghatározását rendelvén,4) a bírót e kötelezettség meghatározása körül annál is inkább korlátolja; mert a bíró bizonyítást rendelő határozatához, a végitélet hozatalánál kötve van.5) A bádeni perrend részint az által, hogy a bizonyítási kötelezettség előleges meghatározását rendeli, 6) részint, hogy a bizonyíték és ellenbizonyíték között alaki különbség hatályát fentartotta, 7) az !) Best: i. m. 257. lap. 2) Best: i. m. 256. 1. V. ö. Bar: Kecht und Beweis 28. lap. Riittmann: der englische Civilprocess 177. lap. 3) Best: i. m. 36. lap. 4) Hannoverai perrend 215. §. »Fehlt es am Schlusse der mündlichen Verhandlung an der rechtlichen Gewisheit erheblichen Tathsachen, so ist durch richterliche Verfügung Beweissatz und Beweislast zu bestimmen. Lásd ehhez Leonhardt észrevételeit die bürgerliche Process-Ordnung 270: lap. 5) 218. §. »Das Gericht, welches das Beweis Interloent erlassen hat, ist an dasselbe gebunden. V. ö. Leonhardt: i. m. 174. lap. s) Bádeni perrend 376. §. »Sind am Schlusse des ersten Verfahrens er-t hebliche Tathsachen unter den Partheien noeh streitig und unerwiesen, so ha dass nun auszusprechende Beweis Erkentniss a) den Beweissatz zu bestimmen b) auszusprechen welche Parthei den Beweis zu übernehmen hat stb. 7) 383. § Die Gegenparthei kann innerhalb einer Frist von gleicher Dauer wie sie dem Beweisfiihrer zu Antrettung des Beweises anberaumt war auch etwaige Gegenbeweise antretten.