Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 119 — Ha ezt elismerjük, a mint a közvetlenség helyesen felfogott elve mellett kell hogy elismerjük; a bizonyitási kötelezetts ég alakszerű szabályozásának lényege van általa megrendítve. A bizonyitási kötelezettség alakszerű szabályozása szorosan összefügg a beismerés és tagadás tekintetében felállított elmélettel, mert csak a mi nincs beismerve, s illetve ami tagadtatik, igényel bizonyítást. Ha már most a beismerés és tagadás nem a külalak, hanem az összbenyomás alapján szerzett meggyőződés s illetve a logica szabályai szerint állapíttatik meg, a bizonyítási kötelezettség megállapításának alapját első sorban nem az alakszerűség, hanem az észszerű következtetés képezi; mert az állítás és tagadás e szerint biráltatván meg, s bizonyítást az igényelvén, mi az ellenfél tagadása ellenére nincs bebizonyítva, a kiindulási pont a bizonyítási kötelezettség megalapításánál többé nem külsőségek, hanem benső indokokból veszi származását. Ha már most nem állapodunk meg a tárgyalásnál, nem tekintjük azt egy oly befejezett stádiumnak, mely után a bizonyítási kötelezettség előleges szabályozása mulhatlanul bekövetkezik, hanem a dolgot úgy, mint azt az eljárás természete indokolja, veszszük vizsgálat alá, a bizonyítási kötelezettségre nézve is tisztába jövünk. *) A szóbeliségnél a bíró a felekkel közösen működik közre az igazság kiderítésére, mely helyzet, azon kérdést: ki tartozik bizoErst in dieser Ausdehnung gelangt das Princip der freien Beweiswürdigung zu seiner vollen Bedeutung, es ist aber auch nur eine Consequenz der Befreiung des richterlichen Urtheils von formalen Beweisregeln, wenn nicht nur das Ergebniss der Beweisfübrung, sondern auch das eigene Vorbringen der Partbeien der Beurtbeilung des Kichters nach freier Überzeugung unterstellt wird. Unerkennbar ist es, dass das im §. 33. ausgesprochene Princip von entscheidendem Einflusse für dieganze Gestaltung der Verhandlung sein wird. Es befreit die Partheien von der Verpflichtung dem Vorbringer der Gegenparthei schrittweise zu folgen, dasselbe in seine Bestandtbeile zu zerlegen und jeden einzelnen Tathumstand zur Vermeidung der Annahme des Zugestándnisses speciell zu widersprechen es gestattet seine Erörterung des Sachverhaltes in ungezwungener natürlicher Form, und muss auf dieseWeise der Ermittelung der Wahrheit in bobem Grade förderlicb sein. Die unerbittlicbe zwingende Wirkung des formalen Wiedersprechens wird auf natürliches und berecbtigtes Mass zurückgeführt, und die Nothwendigkeit weitláufiger in ihrem Ergebnisse haufig ungewisser Beweisfübrung erspart. (Motiwe 33. lap.) !) V. ö. Bar: Gutacbten über den Entwurf einer Processorcinung für den Norddeutsch. Bund 16. és köv. lap.