Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)
I. rész: A bizonyítási tan általános része
— 116 — got — folytatja Kitka — a helyzet még inkább tisztul. Az első esetben felperes kölcsön-szerződés alapján perel, alperes pedig tagadja annak létrejöttét, s ehhez fölöslegül állítja, hogy a mondott esetben zálog-szerződés köttetett. Az első kérdés tehát, hogy a tagadott kölcsön-szerződés létrejött-e, s csak ha ez bebizonyíttatik, terheli a közvetlen ellenbizonyítás alperest arra nézve, hogy a létrejött szerződés nem zálog-, hanem kölcsön-szerződés volt. J) Hasonló körülmények forognak fenn az idézett másik két esetben is. Ezen esetek, tekintve a különböző szempontokat, melyekből azoknál a bizonyítási kötelezettség, a formális szabályok szerint meghatároztatni kívántatik, nyomós érvül szolgálnak arra, hogy az ellenbizonyíték és kifogás közötti különbség csak elméletileg tűnik fel nyilvánvalónak, a gyakorlatban azonban csak úgy sántikál, mint az alaki elmélet többi erőszakolt tudákos alapelve. 6. A bizonyítási kötelezettség helyzete a szabad bizonyítási elméletben. I. A fönebbiekben határozott kifejezést adtunk abbeli meggyőződésünknek, hogy a bizonyítási eljárás szabályozására nézve az ismert elméletek egyike sem kielégítő; mert az e részben felállított elvont szabályok concret esetekben általános zsinórmértékül nem szolgálhatnak, a nélkül, hogy szigorú alkalmazásuk mellett az igazság érdekei sérelmet szenvedni ne kényszerüljenek. Tartozunk tehát felelettel a fönebb előadattak után felmerülő azon kérdésre, hogy miként véljük a bizonyítási tan ezen legfontosabbnak tartott kérdését megoldani. Álláspontunknál fogva úgy ezen, valamint más nézeteink előadásánál is a szóbeliségre határozottan súlyt kívánunk fektetni; mert álláspontunkat sem a mult elidősült intézményei, sem a nálunk még tengő ideiglenes rendszer nem képezhetik, hanem csakis azon intézményekre fektethetjük ebbeli nézeteink súlyát, melyek életerős gyökerének hazánk termő-földében is fogékony talajra kell találnia. A közvetlenség álláspontunk, melyből indulnak ki minden nézeteink. Az Írásbeliség mellett, valamint indokolt a törvényes bizonyítási elmélet, ugy indokolt a bizonyítási kötelezettség határozott szabályozása is. Kitka : Beweislehre 34. s köv. lap.