Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 104 — 5. A különböző elméletek bírálata. I. Miután az egyes elméletek lényegét előterjesztettük, ezek bírálatába kell bocsátkoznunk, hogy ennek folytán megállapíthassuk, hogy elfogadható-e valamelyik elmélet, s ha igen, melyik ? és ennek alapján miként lenne a bizonyítási kötelezettség fontos kérdése a törvényhozás által megoldandó ? Az első tan, vagyis a canoni jog szabályaiból alakult elmélet alapelvei s illetőleg az ezek indokolására felhozott érvek több részről általában helyt fogható czáfolatot találtak. A canoni jogban igen nagy szerepet játszó azon indokot, mely szerint a tagadólagos tétel bebizonyítása lehetetlen volna, ujabbau maguk az elmélet védői is elejtették; mert a polgári perben concret viszonyokról lévén szó, a tagadólagos tétel bebizonyítása, ha másként nem, eskü által rendszerint lehetővé válik. L) Az uralkodó tan szerint kétséget nem szenved ugyan, hogy a tagadólagos tétel bebizonyítása rendszerint több nehézséggel van összekötve, mint az állítólagos tétel igazolása, azonban az, ki jogát érvényesíteni kivánja, annak fenlétét, eredjen az bár valamely tény bekövetkezte, vagy be nem következtétől, megtörténte, vagy meg nem történtétől, bebizonyítani tartozik, könnyü-e vagy nehéz a helyzet, melyből támadását intézi, figyelembe nem jöhet, 2) A két elmélet közötti főkülönbség a mondottakban összpontosul. Vegyük bonczkés alá azokat, azon rendben, mint lényegüket fönebb tárgyaltuk. II. A canoni jog elmélete újabb védőinek érvelése egészen téves alapon nyugszik; mert az kétségtelen, hogy valamely esemény be nem következte az esemény eredetének, vagy megszűntének alapa) a jogszerző tények rendszerint való hatását elnyomó tények fennnem forgása. b) hogy a megszerzettnek bizonyult igény még jelenben is fenn áll. c) a létező igényeknek is hatályát gátló tények hiánya, mindezek ellenkezője alperes által állítandó és bizonyítandó. 1) KUitier Versuch eines Beitrages zur Lehre von der Beweisverbindlichl<eit 69. 1. Kori Az »Archív für die civ. Praxis 8. kötetében 95. lap. Rizy: i. m. 186. s köv. Y. ö. Wéber i. m. 104. lap. Lanyenbeck: i. m. 294. lap. Hogy Hussty és Kelemen hason álláspontot foglaltak el, fönebb bfivebben kifejtettük. 2) Weber: i. m. 93. s köv. lap.