Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

55 Az alsóház mindennapi munkáját a választmányilag kidolgozott városügyi törvényjavaslat tárgyallása tette. Január 20-án vette azt tanácskozása alá s mindannyiszori félbeszakítás mellett, a hányszor rögtön elintézendő fontos tárgyak adták magokat elő, folytatta a martiusi rohamos események beálltáig. A tárgy állás előtt Január 18-án megújult a tövises kérdés: elkülönöztessék-e a városok szavazatkérdése a beligazgatástól, vagy sem. A városi követek többsége Házmán Budai követ felszóllamlását követve az elkülönzést szorgalmazta. A megyei követek közül csak Bónis és Tormássy pártolták azon véleményt. A két kérdés kapcsolatbani tárgyallása végzéssé lett. Azóta a szakaszonként történt vitatkozások hosszúra nyúltak el, s mi csak a fő elveket fogjuk említeni, mellyek megállapodás erejére emeltettek. A városok területi hatósága minden személyes kivétel nélkül mondatott ki, teljes reciprocitás alapján a 'megyei hatóságok irányában. — Az egyenes választás csekélynek mondható census mellett majdnem közakarattal fogadtatott el. Szemere, azon indítványát, hogy külön census állíttassák fel a községi és külön az országos választásokra nézve, a ház e külömbségtételre nem hajolván, maga vissza vette. A közgyűlések szabályalkotási joga a Megyék hasonló jogának széles alapjára állíttatott. A választóknak megadatott a követutasitási jog. S élére a városi testületeknek főpolgármester czím alatt a városok által kijelölendők közül a kormány által kinevezendő tisztviselő állíttatott, hatáskörének önkény és visszaélés ellen pontos körülírása mellett. A városi képviselők megelégedve valának. Mártius 6-án felvette az alsóház a főrendek üzenetét az örökváltság tárgyában. A főrendek bele egyeztek az országos választmány kiküldésében, de a kénszerités elvének átallánosságban kijelentését nem helyeselték, hanem részletesen leirt esetekre szorítani kívánták, midőn t. i. a földes ur teljes kármentesítésének minden kellékei teljesíttetnének. Kossuth az olly hirtelen beállott események méltánylatából czélszerűtlennek tartotta, hogy ez a népre oly fontos ügy az előbbi megállapodáshoz képest országos választmány hosszú útjára vezettessék, s annak azonnal törvényjavaslat alakjában a főrendekhez leendő átküldését javasolta. Lényegesen következő elvekre ala-