Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - V. Az országgyűlés folyamata

35 voltak központosulva: 1. hogy a tartományi gyűlésben a nemesség személyes szavazata kizáratott, s csak a Bán által meghivottaknak adatott voks. 2. hogy a túrmezei nemesség a Zágráb megyében gyakorlott választási jogtól megfosztatott. Ezen két sarkon forgott utósó időben a küzdés a horvátországi két párt, jelesen a magyar hazához hő vonzalommal viseltető Jozipovics-féle színezetűek és az úgynevezett illyrhorvátok közt. Az ellenzék tevén az alsóház testületi szellemét, ennek rokonszenve ugyan a túrmezei párt ügye mellett s a feljebb sérelemként emiitett tények ellen nyilatkozott, de mind a mellett a tárgy, mind a két fél kihallgatása s vizsgálat végett, kerületi választmányra lőn utasitva. Elvileg lehetetlen volt törvénysérelmet nem találni abban, hogy ez alkotmányba vágó kérdéseket maga a kormány egyoldalulag döntötte el, holott a kérdés csak az lehetett, valljon azok elintézése az országgyűlésre vagy a Horvát tartományi gyűlésre tartozik é ? Minden esetre tehát alkotmányosság elveiről s nem Horvát országnak Magyarhon általi elnyomatásáról volt szó. Mennyire méltányolták a Rendek a horvátországi mozgalmak szabadságát, kiviláglott abból is, hogy noha a túrmezei Gróf a nemesség személyes szavazatának kizáratásával megválasztott horvátországi követeket számtalanszor nem csak törvényteleneknek jelentette ki, hanem képviselőkké el nem ösmertetésöket a Rendektől követelte, s ezen kivánatát Horvátországból felküldött petitiókkal támogatta. — a képviselőház mind a mellett sértetlenül hagyta a horvátországi követek állását, s a két párt közti panasz feletti ítélettől tartózkodott, mielőtt a megbízott választmány tudósítását nem mutatná be. S a horvátországi követekről is meg kell ismerni, hogy a túrmezei Gróf s avval egy véleményen levők heves, sokszor szenvedélyig kitörő vitatkozásaik czáfolatában hasonló modorral szegültek ugyan ellen, de a magyarországgali kapcsolat ellen nem csak legtávolabb kívánatokat sem hallattak, sőt rágalomnak nevezték e kivánatok pártjokra reáfogását. Nincs kétség benne tehát, hogy ez országgyűlésen sem nemzetiség sem országos iszonyok tekintetében meghasonlási gyúanyag a két hon között nem mutatkozott. A magyarok a horvát nemzetiséget kérdés alá nem vonták, testvér nemzetnek nevezték. Sérelmeiket nem 3*