Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
I. rész: 1847/48. országgyűlés - V. Az országgyűlés folyamata
30 Előleges és egyéb\ sarkalatos sérelmeink, mellyeket országgyűlésről országgyűlésre sok izben felpanasziánk. még mindig orvosolatlanok; és ez által a hozandó bár mily üdvös törvényeink foganata iránt annyival inkább kétség támad, mivel törvényeinknek végrehajtása és kihirdetése nincs teljesen biztosítva. így az 1836: 21-ik törvényczikkelly foganatba véve még most sincs; a vallásbéli és váltótörvények pedig az ország határőrvidéki részeiben kihirdetve sem lettek. Hozzájárul, hogy a törvényhozás alkotmányszerű befolyása és a kormányhatalom egyoldalú terjeszkedésének iránya ís tapasztalható. És e részben bizonyságul szolgálnak már csak azon intézkedések is. mellyek a megyei szerkezetnek az 1723—56. és 1536. — 36. törvényekben megállapított rendszere körül, az eddig kivételes administratori hivatal rendszerítésével, úgy szinte a kapcsolt részek közgyűlésére nézve egyoklalulag jöttek közbe. Az itt elősorolt egyes tények, Fölséged előtt állásunk átalános felvilágosítására szolgálandnak. — Föntartjuk. hogy azok iránt nézeteinket részletesen is felterjeszthessük. — Megjegyezvén, miszerint a fönnkijelölt akadályok elhárítását organicus átalakulásunk végsikerének nélkülözhettlen feltételekint tekintjük. Megvagyunk győződve, hogy ezen akadályok elhárítása és ezekből eredő ellentétek kijelentése, az országló ház. az összes birodalom és hazánk kölcsönös érdekeinél fogva. Fölségednek, egyedül népei boldogítására irányzott atyai gondoskodását elkerülni nem fogja. Ezért, ámbár azoknak súlya alatt, még is teljes készséggel nyulunk, úgy a királyi előadásokban kitűzött, mint egyébb az ország szükségei által igényelt kérdések megoldásához és sérelmeink orvoslásához. Kijelentjük, hogy intézkedéseink által, a szomszéd örökös tartományokkali érdektalálkozásainknak méltányos kiegyenlítésére, hazánk önállásának és törvényes jogainak megőrzése mellett, annál nagyobb készséggel nyujtandunk segédkezet; minél erősebben meg vagyunk győződve, hogy ezen kiegyenlítés nehézségei, nem a közöttünk létező szövetséges viszony természetéből erednek. Nagy és nehéz a következő idők feladata. A miénk: alkotmányos életünket és anyagi erőnket teljes mértékben kifej-