Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - IV. Az országgyűlés kezdete

23 érdemel. Első a horvátországi követek barátságosabb állása. Az 1844. törvénynél fogva nekik szabad volt még ez országgyűlésen deákul beszélni. Ennek daczára maga a tartományi gyűlés utasításul adta követeinek, hogy ne ragaszkodjanak e határidőhöz, hanem már e jelen országgyűlésen magyarul beszéljenek, mi ugy történt is, s ha azon tul voltak az országgyűlés folyamatában az ellenzéki pártnak a horvátországi követekkel összveütközései, azokat nem mételyezé többé a nemzetiségi gyűlölet fulánkja. Tagadhatlan tény, hogy Horvátország követei, ismerve a magyarországi közvélemény méltánylatát, melly igazságos kivánataiknak a hon épségének körén belőli tellyesítésére nézve kifejlődött volt, nemzetiség tekintetében kibékülten jelentek az országgyűlésen, s szóllásaikban őszinte készséggel használták a magyar ^nyelvet. Másik körülmény a királyi városok követeinek állása. Az 1832-ik országgyűlésen támadtak legelőször a városi követek szavazat iránti tettleges követeléseik. Az óta minden országgyűlés kezdetében azon szomorító jelenet ismételve lőn: hogy a képviseletnek egy része valóságos fellázadás képében s a teremből eltávozásának fenyegetésével kelt testületig fel, törvényhozási joga tettleges megadását követelő. Mi kinos hatást gyakoroltak e jelenetek mind annyiszor a hazafi kebelre! Nem volt kétség benne, hogy a felszóllalkozók szavazat nélküli léte merő igazságtalanság, és mégis az akadályok milly nyomatékosak voltak. Az 1847. évi oiszággytílés kezdetét e fergeteg nem borította be. Alig egy pár saját társai között is népszerűtlen városi követ állott fel, a! szándékkal, hogy kövesse azon kikelő fellépést, — a nagy többség hazafi érzelemmel megnyugodott a tárgy törvényhozási uton leendő kifejtésének elvárásában. Milly előmenetel a közszellemben. A városi követek is osztották a meggyőződést, hogy fő érdek az alkotmány fentartása, és hogy ez veszélyeztetve volna független állapotot nélkülöző elemek törvényhozásbani tettleges részesítése által. És e meggyőződés mellett bizodalmat mutattak az iránt, hogy a törvényhozás a városi képviselet elrendezésében a jogegyenlőség s igazság elveit fogja követni. A magyar törvényhozás jelleme az így nyilatkozott rokonszenv s bizodalom által erkölcsi erőben fontos növekedést nyert.