Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig

424 Az egyes osztályok kivonulásáról a következő körülményeket emiitjük meg: a fő osztály utócsapatja Pap huszár őrnagy alatt Január 20-án hagyta el Becskereket, — a fejértemplomi őrség, mely utoljára a 28-ik honvéd zászlóalj 4 századából állott, a verseczi osztályhoz csatlakozván, onnan az egész verseczi tábor Maderspach vezénylete alatt Január 19-én indult Zsomboly felé. s ez útjában háborgatást szenvedett az ellenségtől, jelesen a 28-ik zászlóalj 3 ágyúval és 23 hadi fogollyal elkésvén, számos szerb csapatok által körülvéttetett s harczolva volt kéntelen utat törni magának, mit hősiesen telj esi tett nem csak, hanem a lázadókat szét is verte. A verseczi tábort követte nyomulásában Koczó őrnagy alatt több század torontáli, és Somogyi nemzetőri kapitány alatt egy század temesi önkéntes mozgó nemzetőr, mely csapatokból Aradon egy honvéd zászlóalj alakittatott. Leirhatlan volt a gyász és rettegés, melybe nem csak magyar, de német helységek is annál mélyebben merültek, mennél tovább távoztak tőlök a magyar seregek. — Január végén az egész bánság, egy-két helységet Szeged tő szomszédságában kivéve, mint Szőregh, Uj Szeged, az ellenségé volt, — Arad, Lúgos és Temesvár körül a császáriaké, többi pontjain a szerbeké. Torontál megye, hogy a hatóságnak neve legalább őriztessék meg, Újszegedet székhelyének jelentette ki. de tisztviselői legnagyobb része a szomszéd megyékbe menekült. Becskereken a magyar utócsapat elmenetele után a polgárság a nőttön nőtt zavar által fenyegetett személy- és vagyonbátorság megmentésére 12 szerb és 12 magyar érzelmű egyénből Kleszki előkelő polgár elnöklete alatt bizottmányt választott, s földmivelő gazdákból 200 embert csendőrnek esketett fel, végre a fejér zászlót tűzette ki s nyugalomban készült fogadni az eljövendő ellenséget. 37. §-.^^ bácsi hadsereg kivonulása váratlan akadályt talált. Vezére Gróf Eszterházy Sándor, ő. ki még a bánságban volt, a leglelkesebb tiszt hirét vivta ki magának, s ki a magyar kormánytól őrnagyságtól vezérségig fogadta el a lépcsőnkénti előléptetéseket, kezéhez vévén a kivonulási parancsot, az engedetlenség zászlóját tűzte ki, fővezéri állásának tekintélyével s ármánnyal igyekezvén seregét a kiindulási parancs iránti engedelmesség megtagadására reá birni. E cselekvését