Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig

412 durva kihágások színhelyévé lőnek. A bűnös métely német községekre is ragadt. Német Remetén, a Laczkovics család birtokában, a lakosok az uradalom épületeit feldúlták, gabonáját magok közt felosztották. A keresztesi, kisfaludi és rétháti németek nyilvános országúton gyilkosságot követtek el Rétháti Kövér Vinczén egykor Temes megyei szolgabíró személyén. A fejetlenséghez hasonló állapotban a törvényes hatalmat nem csak az ellenség ereje, hanem a magyar kormány által proscribált Ambrózyféle bizottmány hatóság bitorlása is zsibbasztotta. A tisztviselők, kik ennyi veszélyt megvetve nem szűntek meg szolgálataikat a törvénynek szentelni, nem kevés érdemet vivtak ki. Emlékük azon vidékeken sok nemzedéken át életben maradand. Azok közt, kik legtovább állották ki, kitűnő volt Medveczky János lippai főszolgabíró és Odor Sámuel szolgabíró, ki rendkívüli ügyességgel és bátorsággal tudta a császári csapatok hátában rendeleteiket fel forgatni, s a magyar hatóság parancsainak érvényt szerezni. E hazafi feláldozás azonban még sem volt elegendő erős kapocs arra, hogy ily polgári tisztviselők, s oly katona közt, minő Máriássy volt, egyetértést idézett volna elő. Már Máriássy jellemzésében mondatott kellemetlen bánásmódja. Azt a durvaságig bizonyította be egy alkalommal Temes megyének két jeles tisztviselője Murányi alispány és Vargha Antal főszolgabíró ellenébe. Ez UjAradon történt Dec. 8-án, midőn Báró Izdenczy János jószágának zár alá vétele iránt az intézkedést magának tulajdonította, s vak dühében a főszolgabírót letartóztatni merte. »Ily botrányt a Schwarzgelb Soldatesca sem tett irányunkba soha.« így fejezte ki magát Radványi főszbiró az esetről tett jelentésében. Ez volt az Alföldön az első eset, melyben magyar katona főnök részéről azon polgáriatlan szellem nyilatkozott, melyet későbben Görgey a felső tábor tisztei közt majdnem átalánossá tett, s mely a Haza vesztének okai közt nem kis helyet foglal el. 32. §. Tomasovácz lerontása után azon terv volt átalábau népszerű, mi szerint a sereg a győzelem meleg hatása alatt hirtelen lerándulna Pancsovára, a meg rémült lázadókat ott megverné, aztán gyorsan fordulna meg, s menne föl az aradi táborral egyesülni s vele együtt Arad várt meghódi-