Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig
393 November hóban 2 század Hunyady huszár és 45 szegedi lovas nemzetőr küldetett Madersbach parancsai alá. kit a honvédelmi bizottmány nov. 28-án "ezredessé kinevezéssel jutalmazott meg. Az ezredes most eléggé erősnek érzé magát, a lázadók azon környéki fő táborát az úgynevezett Ördöghid mellettit megtámadni. November 30-ika az egész bács-bánsági kadvonalon előnyomulási műveletre volt kijelölve, s Madersbach 5 század vörös sipkással, 5 ágyúval s lovassággal ^Ördöghid felé tette magát azon napon mozgásba. Reggeli 7 óra tájban sűrű ködben az ellenség fekvése előtt állott, s hadát úgy az ördöghidon, a lázadók erős ágyúzása daczára, csupán 3 ember vesztességgel, szerencsésen átvezette. Akkor az ellenség elsánczolt táborát ágyú és puska tűzzel megtámadta, a lázadók rendületlen makacssággal harczoltak. s az ('4es ütközet 21J2 óráig tartott, mig végre a honvédek hősies ostrommal a sánczokat bevették, s a megrémült ellenséget szuronynyal kergették ki fekvéséből. Fájdalom, a nagy köd gátolta a lovasságot a futásban menekvést kereső szerbek üzésében, azért Madersbach kénytelen lőn az ellenség szétverése után a tábor feldulásával és felgyújtásával elégedni meg. A szerbek 32 halottat, 40 sebesültet, és 15 foglyot hagytak a csatatéren, és a győztes magyarok hatalmába 3 ágy új ok, 8 császári lőporszekerök és 2100 ágyutöltésök esett. Az ágyúk között egy 12 ftos is volt. A magyar had e nap diadalát a hidon elesetteken kivül még 2 halottal és 8 sebessel vásárolta meg. Annyi vitéz sorában is, a vezénylő ezredesen kivül, ki mindennek éltető lelke volt, Abancourt hadnagy és Sándor kapitány. Jekelfalusy és Keresztesy hadnagyok s Madarász őrmester, mind a 9. zászlóaljból, dicsőn tűntek ki. Ez volt az egyetlen győzelem, mely az egész magyar sereg ezen napi előnyomulásában vivatott ki. A lázadók súlyosan érezték az ördöghidi csapást, s a pancsovai Odbor Dec. 7-iki körlevelében siralmas hangon hányta szemére a bánsági végvidékieknek, hogy oly könnyen megadják magokat, s elejökbe tárta a tántorithatlan szerémiek és szervianusok példáját. — Az ördöghidi győzelem folytában Fejértemplom bántatlanul maradt magyar kezekben mind addig, míg hadaink az egész Bánságot el nem hagyták.