Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig

389 kocsiról egy egy ember fejét levágják. Ez utonállások. a rablók erdőkbeni csoportozása. oly számosak voltak, hogy gyökeres kiirtásokra az egész verseczi sereget apró csapatokra feldarabolni s a rablók üzésére fordítani kellett volna, mit a hadviselés érdeke nem engedett meg. Hozzá járult annyi bajokhoz a naponként és mindenütt érezhetőbb hiány pénzben és katona ruházatban, a bánya kerületben elhelyezett honvéd s önkéntesek közt kiütött sok betegség, s végre a hivatalbéliek közti egyenetlenség. Graenzenstein a megyei kormányzó főszbiró Kovács Károlyt és Asbóthot a hadparancsnokot mind untalan arról vádolta, hogy hivatalok körén túl hágnak, s a bányaművek iránti aggályában azon javaslatot tette, vajon nem lehetne-e a temesvári várkormánnyal a bányák megmentése felett alkudozni. Ok viszont a bányaigazgatót erély csökkenésről s reactionális szándékról vádolták. Ezért mind annyiszor a kir. biztosi közbevetésre volt szükség, hogy mindenik a maga hivatala határiban tegye kötelességét. Tagadhatlan, hogy Kovács Károly dicséretesen tanusitá munkásságát, midőn annyi akadályok közt az igazgatás kerekét fenakadástól megőrizte, s emlitendő az oraviczai oláh esperes Vuja hűsége, ki lelkipásztori befolyásával a kormányzó főszbiró fáradozásait buzgón segitette elő. — 17. §. Asbóth folytatta Bogsán sánczolását, s többi védszerei között egy Resiczán öntött 18 fontos ágyút állítván fel, azzal a népnek félelmes tiszteletét ereje iránt feljebb emelte. S mivel az ellenség körös körül Prebul, Furluk és Duleo helységekben újra csoportozni kezdett, kéntelen volt majd naponként szemlélő kirándulásokat tenni. November 25-én egy hadnagyot 60-—70 honvéddel az ellenséges hajlamú Ternova helység lefegyverzésére küldött. A Ternovaiak á kicsiny csapatot vissza verték s négy honvédet megölvén, fejeiket karókra tűzték fel, s a faluban körös körül hordozták. E vad nép megbüntetésére más nap ítesiczáról 300 főből álló csapat, mene Ternovára. Az őrjöngök most is ellentállottak, félre verték a harangot, s mozsarakból lőni kezdtek, de a rájok rohant honvédek előtt hamar hátot forditottak s a faluból kiszöktek' mi közben 12 közülök a honvédek által agyonszuratott, egy kézre kerített fő czinkos pedig felakasztatott, s a helység na-