Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig
385 csapatrészekből állott, melyek Lúgosról a császáriak oda vonulásakor Verseezre húzták magokat, s onnan Oraviczára indíttattak. — számra 600 fő, 6—7 ágyúval. A most meg erősitett Asbóth első czéljául Bogsán visszafoglalását tűzte ki, mely bánya helyet a császáriak Nov. 3-án 'minden ellentállás nélkül szállottak meg, s azon alkalommal egyéb hatalmaskodásaik közt a két legerélyesebb bányatisztet fogságba ejtették. Asbóth Bogsán elleni indulását titokban rendezte, azon szándékkal, hogy ne csak a várost foglalja el. hanem az 50 uhlán, 300 káránsebesi katona, és ugyan annyi paraszt népből állott ellenséget megverje, sőt ha lehet foglyává tegye. De a császáriak hirét vették az őrnagy jövetelének, s ideje korán megszöktek, ennél fogva Asbóth Nov. 7-én akadálytalanul vonult be Bogsánba. Ez eset Damjanics és Asbóth közt első ok volt a meghasonlásra, Amaz Asbóth hibás intézkedéseinek tulajdonította az ellenség ép bőrreli megmenekülhetését, s a Verseczről küldött segélyt vissza parancsolta. Asbóth igazolta magát a vád ellen, s a verseczi segélyt tovább is szükségesnek találván, azt első rendeletre nem inditotta el. A viszály végre Asbóth mint alárendelt tiszt részéről engedéssel végződött el, de Damjanics idegensége Asbóth irányában nem szűnt meg. Asbóth a vissza foglalt Bogsánban hadát a lehetségig erős lábra állítani törekedvén, 300 nemzetőrt helyben, 100 honvédet pedig Székely kapitány alatt Resiczán táboroztatott, ez utóbbi hely mind bánya lakosainak hazafi és bátor szelleme, mind a műgyáraiban készitett hadiszerek miatt Bogsán megtartására nézve fontos pont lévén. Időközben a császáriak sem vesztegeltek, s Appel cs. vezérőrnagy Prebul helységben erőt gyűjtögetett Bogsán uj megtámadására. Midőn már csapatja megszaporodott, Asbóthoz üzeneteket küldözgetett, hogy adja meg magát s hódoljon az Oct, 3-i Manifestumnak. Nov. 14-én pedig levélben szóllítá fel, »mi szerint a túlnyomó erő által elfoglalt Bogsánt üritse ki, s ne okozzon vérontást és pusztítást, az ő czélja lévén a rendet fentartani, s a földbirtokosoknak a felingerült parasztok ellen ótalmat nyújtani.« Asbóth a felszóllitásokra rideg tagadással válaszolt s egyszersmind a Bogsánt fenyegető uj veszélyről Verseezre jelentést küldött, honnan az ideiglenes parancsnok Kiss Pál azonnal 2 század VUKOVICS S. EMLÉKIRATAI. 25