Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig

372 ellen elkövetett kihágásokról is. Ez okok Nagy Sándort védelmi helyzetre kénszeritették, ő mindazonáltal egész Deczember hó végéig, midőn más czélra rendeltetést nyert, nem csak alap vonalát a várbeliek ellen jó sikerrel védelmezte, hanem hátában a Kikindai kerület nyugalmára is folytonos gondot forditott. Ezen kerületben November hóban iszonyú rablások és pusztítások követtettek el kézre nem keríthetett zsiványok által, s többi között Nov. 24-én éjjel Kállay Sándor hajdú hadnagy magában Kikinda városban rablók által agyon lövetett, — de a személy és vagyonbátorság e feldúlt állapota mellett is legkisebb politicai mozgalom sem merte kiütni fejét. Nagy Sándor őrködése mellett a Kikindai főszbiró Dániel Kristóf buzgó hivatalkodása is segité elő a népnyugtalanságok megakadályozását, s a rend lassankénti helyreállítását. 7. §. Mióta Arad vára a háború egyik pontjává lőn, s 0 Aradon magyar tábor keletkezett, a Bánság Marosparti része az aradi események hatásának volt kitéve inkább, mint az alsó táborok műveleteinek. Azért a szerb lázadás leirásában mulhatlanul szükséges az Aradon történteket is figyelemmel kiséri. 0 Aradon Márjássy János Alezredes a tábor élén hagyatott akkor is, midőn a sereg száma és az események fontossága tapasztaltabb vezért igényeltek. 0 kitűnőleg bátor katona volt, de tehetségei soha sem jelentkeztek oly mértékben, hogy hadvezérségre valahai kiképződését Ígérnék. Azon felül nyers magaviseletű és a szolgálat kárára cselekvéseiben sokszor hirtelen volt. Sem bizodalmat, sem szeretetet nem tudott ébreszteni személye iránt. Mindamellett fegyvereit eleinte szerencse kisérte. Uj Arad mezőváros, a Maros bal partján, kulcsa lévén Arad vár öszveköttetésének Temesvárral, azon helyet elfoglalni, s aztán Arad várt környékezni — cernirozni — lőn Máriássynak fő terve. E czélból elhatározta, hogy a vártól távolabb ponton szállitván seregét a Maroson által, közeledését a várhoz ugy intézze, hogy falai alatt megjelenésével a várkormányt meglepje. Oct. 19 és 20-án tehát Máriássy maga hadának egy részével Pécska felé vonult. — egy csapatot pedig, jelesen a debreczeni és békés megyei Nemzetőröket Zurics debreczeni kapitány alatt Lippa felé indította, ugy hogy ő maga nyugotról, Zürich pedig keletről nyo-