Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig
357 ben a magyar kormány nehézségei legsűrűbbek voltak. A Minister Elnök Sept, 19-én tudtára adá a bánsági kir. biztosnak, hogy semmi segélyt Temesvárra nem küldhet, mivel .az Austriában levő ezredek közül még egy sem érkezett a hazába s mert Jellachich berohanása minden öszvegyüjthető •erőnek a felső táborba küldését teve szükségessé. A kormány szorult állapota kiviláglott azon rendeletből is, mi szerint a sorkatonáknak a honvédekhez átlépését megengedő országgyűlési határozat a bánsági seregre nézve akép módosíttatott, hogy az csak a szolgálati idejöket kitöltött katonákra értessék, ne hogy elhamarkodott lépések által a még létezett rend és öszvetartás felbomoljon. Blomberg ellenséges felléptét a kormánynak nem volt más módja megbőszülni mint a budai és temesvári főhadi kormányszékek után ellene megrendelt, de soha végbe nem ment vizsgálat. Annyi helybeli és felülről jövő bajokat Temesvárott a mind inkább érzett pénz szűke is növelte. A biztosság kéntelen volt a megyei, kamarai, s más köz intézeti pénztárakból, sőt kölcsönök utján fedezni a katonaság napi fizetéseit. 46. §. A katonaság és az országos hatalom közti súrlódás azon mértékben hevült vagy csillapodott, Lmelyben a fővárosból érkezett hirek egyik vagy másik érdeknek kedveztek. Perczel győzelmei Roth hadteste ellen a tisztikarban meghökkenést, és a teendőkre nézve habozást idéztek elő. A tapasztalás, hogy a magyar ügy nem oly roskadozó, mint ők állítani •szerették, meggondolkodóvá tette őket. Ezen hatásnak tulajdonítandó, hogy Lamberg szerencsétlen esetét, mely egyébiránt katonai önérzetüket legnagyobb mértékben lázította fel, még nem merték alkalmul ragadni meg arra, hogy ellenséges zászlót tűzzenek ki. Piret Oct. 4-i levelében reményét fejezte ki, hogy uj kir. meghatalmazott fog Gr. Lamberg helyébe kineveztetni, s az ország s hadsereg sorsa általa elhatároztatni. Következő napi levelében először, mióta a magyar kormánynyal állott öszveköttetésben, támadta meg ennek több rendeleteit. Jelesen panaszkodik, hogy noha a vár kevesebb katonaságtól őriztetik, mint .mennyit maga a Ministerium szükségesnek ismert meg, mégis az őrség kevesbítése folyvást czéloztatik. S bosszúsan vádolta a magyar kormányt leveleik s újság lapjaik feltartózta-