Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

309 E csapás hirére Kiss Ezredes sietett Schiffner uhlan őrnagy vezénylete alatt 2 század uhlan — akkor még egy uhlan osztály Becskereken, 1 hanover huszár osztály pedig Verseczen tanyázván — 2 század Don Miguel gyalogság és 2 század nemzetőrség, végre 2 ágyúból álló vizsgacsapatot küldeni a Temes folyó felé, melynek partjain az ellenségtől elfoglalt helységek fekszenek. E csapat Aug. 5-én Szárcsa alá érkezett, e helységet ostrommal vette be, s az ellenséget a temes folyón át űzte. Schiffner azonban Neusina megtámadására erejét nem Ítélte elegendőnek s Lázárföldre húzódott. De következő éjjel a végvidéki Bótos helységből uj lázadó csoport által támadtatott meg hátulról, s Ernesztháza, Lázárföld tős szomszédja, a lázadók által elfoglaltatott és felgyújtatott. Erről Kiss Ernő hirt vévén, Becskerekről rögtön még két század gyalogságot. 1 század hanover huszárt és 2 ágyút küldött az őrnagy megerősítésére. Schiffner Aug. 6-án legelőbb Ernesztházát, mely a temes jobb partján fekszik, ostrommal vette be s a lázadókat a temes melletti erdőből is kiűzte. Eképen a folyó jobb partja biztosítva lévén, a további mozdulat a folyóni átkeléssel sikeresen fejeztetett be. Az ellenség jobb szárnya Szárcsán, a bal Neuzinában volt, közepe a szárcsái hídra és egy ágyukkal megerősített sánczra támaszkodott. A magyar tüzérek az ellenség jobbját s közepét erősen ágyúzták, s midőn az által az ellenség fő figyelmét azon részekre vonták, az alatt a fő csapat Neuzinát támadta meg, s kétségbe esett ellenszegülés után bevette. A szerbek az ablakokról, s a háztetők és pinczék nyílásaiból lövődöztek, s csupán a házokat reájok gyújtva lehete őket végkép meggyőzni. A helybeli ráczok is az ellenséghez csatlakozásokért keményen büntettettek meg. E nap egy volt a polgárháború legborzasztóbb napjai közül, — az indulatok mindkét részről féktelenül dühöngtek. A lázadók vesztessége csak halottakban 500 főre számíttatott, kiknek része az ütközetben esett el, része a házakban elégett. Sebeseik számát kinyomozni nem lehetett. Csak 18 fogoly maradt a magyar csapat kezében. Neusina hamuvá égett, s azt elvesztvén az ellenség, kéntelen volt Szárcsát és az említett sánczot is elhagyni. Az egész csapat, az uhlánok úgy mint a magyar katonaság, vitézül harczolt, s különösen kitüntették magokat,