Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

267. hasznosnak tekintette. Ez okok őt a szerb ügy vezetőivel Juni 24-én 10 napra kötött következő fegyvernyugvási szerződésre birták: »Alólirottak kellő figyelembe vévén azt, mi szerint minden veszedelmek köztt a polgárháború az, mely bármely országra is a legtöbb rosszat szokta árasztani, s hogy az sem az álladalom, sem a magyarok és Szerbek javára s becsületére nem szolgálna; ezen tekintettől vezéreltetve, s különösen teljhatalmú kir. biztos Csernovics Péter úr f. évi Juni 1-én ki bocsátott fölszóllitása által indittatva, a különben is túlbuzgóságból s nagy részben félreértésből eredt népfölkelés békés utoni lecsillapítása, s a törvényes rend helyreállítása tekintetéből következő egyességre léptünk u. m. 1. A f. é. Május hóV ó szerinti 1-ső napján Karlováczon tartott Nép Gyűlésen stb. (kiírandó a Kossuth hírlapja 1-ső számából). Ezen szerződés szerint, ha a fegyvernyugvási idő kiteltéig a fegyveres szerbek akár magok szántából, akár a Császárhoz ment küldöttségük jelentése folytában nem tennék le a fegyvert s szét nem oszlanának, a hadi megtámadás ellenök újra megkezdendő volt. Azonban e fegyvernyugvás rövid határideje miatt alig jutott a háború más pontjain köztudomásra s azért a dolgok állásában, kivévén újvidéket s környékét, semmi változást nem tett. Megkötése, mint ismét egy halasztási eszköz, a hazafi közönségre, mely aggódó nyugtalanságában alig várta a sebesebb s hatályosabb lépések valahárai kezdetét, kedvezőtlen benyomást okozott. De a fegyvernyugvás megtöretvén magok az újvidéki szerbek által, két napnál tovább nem létezett, Juni 26-án Országgyűlési követet kellé választani, s midőn a magyar érzelmű lakosok békésen gyülekeznének alkotmányos joguk gyakorlására, a szerbek zugolódással jelentek meg a választás helyén, ellenezvén a követválasztást addig, mig a szerb választmány a császártól vissza nem jő, s válaszát nem hozza meg. E törvénytelen követelés fölött a szerbek ingerülten kezdtek a magyarokkal vitatkozni, a szóváltásból tettleges bántalmak következtek, — a Szerbek haragjukat nem csak a vitázott, hanem más magyarokra is áraszták, s majd az ezek segélyéül öszvesereglett magyarok száma is növekedett, — s mind ebből oly véres verekedés támadt, hogy tizenkét hallott esnék áldozatul, közttök egy nő is, s fájdalom mind magyarok..