Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

engedelmetlenségi viszályaiban azonnal a császári katonai hatóságot mint fő ótalomhelyét emlegette. Még ez időben azonban a Ministerium a főhadi kormányszéknek a nép előtti tekintélyét az ország javára fordíthatónak vélte. — Egy kisebb fontosságú oláh agitátor is, Bozsinka Miklós, lépett fól Krassó megyében. Fiatal ember, magyarországi születés, de hosszabb ideig Oláhországban élvén, oláh nemzetiségi igényeivel Murgut sokkal tul haladta, s azért agitátiója nagyobb őrszemmel kisértetett. Noha csak oláh nyelvet tudott, ő is országgyűlési követnek választatott, de igazoláskor választása hiányos s érvénytelennek találtatott. Ez iffjtí mennél kevesebb kiképzettséggel birt, annál forróbban sóvárgott népvezetői szerepre, s ez ösztönéből a Megyéhez folyamodást nyújtott be, mi szerint 20 ezernyi oláh népsereg gyűjtésére s az ellenség ellen vezetésére hatalmaztassék föl. A megye ugy vélekedvén, hogy a folyamodó, nemzetiségi kapcsolata s népszerűségénél fogva, a néptömeget sikeresen vezethetné, ajánlatát, hatósági felügyelet fentartása mellett, elfogadta: de mivel a nép eléggé volt a kormányilag követelt hadi szolgálatoktól elfoglalva, Bozsinka toborzása csakhamar sikertelennek s zavarokozónak találtatván, a kir. biztosság által eltiltatott. — Még egy harmadik neme az oláh agitátiónak tűnt föl, a szerbek elleni buzditás örve alatt. Oláh országból tudniillik Rosetti és Lepurano előkelő egyének jövének Lúgosra, az oláhok körében a szabadság igéjét hirdetendők. Ez Urak a magok hazájában buzgó és derék oláh hazafiak lehettek, de magyarhonban az Ország érdekeivel meg nem egyező működést kezdtek meg. Ok ugyan is fajrokonaikat a szerbekkeli szövetkezés ellen ösztönözve, más felől az öszves oláh Nemzet egységének s ügyök Bukarestben központosításának eszméivel iparkodtak megtölteni, megfeledkezvén arról, hogy Magyarországban csak azon izgatás lehetett törvényes, mely a népet az ország s alkotmányhozi hűségre tanitotta. S midőn megintés után is idegenekhez nem illő makacssággal folytatták elveik hirdetését, sőt a hatósággal perlekedésbe bocsátkoztak, agitatiójok a felkeléshez oly közel fekvő vidéken veszélyesnek Ítéltetvén, kir. biztosilag Lúgosról eltávozásra kényszerittettek, s Pestre a Ministerium elébe utasíttattak. — Arra, mennyire volt a bán-