Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - II. Az ország közhangulata

4 stádiumra vezették, hogy törvényhozási gyűlésekben tárgyaltatván, az játalános egyesületi jog törvényes védelmét idézték elő. Azt hisszük, az országos védegylet olly fontos volt, hogy hazánkfiai között találkozandik, ki történetét kimerítőleg irandja. Itt mint Magyarország önállóságának az 1848. eseményeket megelőzött tényezőinek egyik legfőbbjét csak megérintők. Térjünk vissza az 1844. országgyűlés berekesztésének idejére. A fenyegető hangulat, mellyel a nemzeti párt a kormánytól elvált, az udvart ridegebb szembeszállásra ingerié. Rövid idő múlva a magyar igazgatás a fő cancellár gróf Majláth Antal mellőzésével az országgyűlés után tüstént alcancellárságra emelt gróf Apponyi György kezeibe tettleg ment által. E férfiú a főrendi tábla kormánypártjában személyes jellem, és értelmiség tekintetében kitűnő helyen állott, de szinte olly kiválólag népszerűtlen, sőt gyűlölt volt politicája a nemzeti párt előtt. Absolutisticusnak tartaték gondolkodása, s ö maga erőszakos lépésekre, statuscsínra képesnek. Az aggodalom, mellyel kineveztetése fogadtatott, hamar lőn igazolva azon önkényes kormányi intézkedések által, mellyek administratori rendszer nevezete alatt a következett időszakban a nyilvános élet legingerlőbb tárgyát képezték. E rendszer világos czélja volt, szorosabban összevonni a Magyarországi igazgatást, s azzal a Megyék önállóságát, melly a központosítás s így az Austriávali összeolvadás erős gáta volt, megrendíteni. A küzdelem gerjedtsége azon láng ragaszkodás által lőn táplálva, mellyel a Nemzet a megyei municipalitás intézetéhez viselteték. Mi csuda tehát, hogy ez ügy életkérdésnek kiáltatott ki. Legyen mellékesen megjegyezve: a mi legűjjabb napjainkban a politicai elvek fejlődésében történik, bizonyítja, hogy e féltékeny őrzés, mellyel nemzetünk a megyei municipalitást védte, több volt puszta előszeretetnél. Merjük mondani, a szabadság legbiztosb védfegyverének józan megismerése vala az. A franczia democraták, kiknek központosítási elveire a nálunk népszerűségre soha sem vergődhetett centralisták hivatkozni szerettek, napjainkban megtagadták e tant, s a helyhatósági jogokban keresik a népszabadság ótalmát. Ezen három évi országgyűlési időköz tehát folytonos küzdelemben folyt le nemzet és kormány között, A nemzet