Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

235 elégedtek meg, mintha Moldovabánya a meghódolást megígérte volna. Ezen eset után azonban az Előjáróság, félvén hasonló látogatások ismétlésétől, beljebb a vidékbe távozott el, a lakosok foglalkozásai mindamellett, s a bányamivelés, még egy ideig háborgatás nélkül tovább folytak. Mi lett Uj-Moldovának végsorsa, a következő Fejezetben látandjuk. 11. §. Azon körülmény, hogy a magyarok a végvidék ellenében védelmi állásra szorítkoztak, magával hozta azt, hogy a végvidéken ez időben a lázadás győzelme csak a nép érzelmeitől függött. Mely vidéken a Szerbek voltak többségben, az a felkelés örvényébe esett; az oláhokátalábansemlegesen, kivételképen s a körülmények szerint a magyar, s ritkább esetekben a szerb részhez csatlakoztak. Németek és tótok, kik ez Ezredek területein csak kevés helységet számítanak, szilárdul álltak ellent a Szerbek csábításai s rémitéseinek. Híjában köröztették tehát a kir. biztosok a Magyar kormány által a politicai jogokon kivül adandó anyagi engedményeket, mint a kereskedés s mesterségek szabadságát, a községeknek tulajdoni joggal oda engedendő irtvány földeket sat. — mind oly engedmények, miket a végvidékiek régenten hévvel szorgalmaztak — mind ez igeretek nyomtalanul hangzottak el oly időben, melyben nemzetiségi fanatismus lőn az emberek fő cselekvési rugója. (Ez. engedmények ötletéből illő felemlíteni azt, hogy a magyar kormány, bár sok ajánlatot kisértett meg a végvidék megnyerésére, mégis a katonai szerkezet feloszlását ekkor még nem tartotta tanácsosnak megpendíteni. A ministerium arra nézvesti okai köztt valószínűleg annak belátása is foglalt helyet, hogy a katonai szerkezet eltörlése akkor, midőn a nép szenvedélyeiből épen a harczvágy volt legmagasabbra fölizgatva, alig fogadtatott volna engedmény gyanánt.) A néphajlamok emiitett külömbsége okozta, hogy a három végvidéki ezred állapota is egymástól külömbözött. A főleg Szerbektől lakott pancsovai Ezred a felkelésnek a bánságban legerősebb tere volt. A székváros pancsova, hova kárlovácz ostromlásakor a felkelők nemzeti irományaikat s pénztárukat hozták át s a helybeli népet föllázitván, annak segélyével az ezredi ágyukat és fegyvereket foglalták el, ez esettől fogva mindig nevezetes szerepet játszott. A Páncsován kinevezett Odbor a karlováczi főodbor