Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

183 két nappal előbb, úgy mint a túl parti helységek, Tomasovecz s. t. b. keresztül ment helybeli forradalmán. Június 7-én az ágyúkkal és a Zsablyáról kiállított fegyveres segéllyel utjokat Újvidék irányába vették, s az ugy nevezett nagy Római s<hi­czolcban állapodtak meg. Ezen pont a lázadás jobb tiszaparti vagy is bácskai mozgalmainak ez időtől fogva fő fegyveres tábora, s működéseinek támaszpontja volt. Miként a térképen látható, Bácsban és Bánságban több vonalban húzódnak el. róna térségen, e nem csak névre, hanem valóban sáncz alakú emelkedések. Eredeti rendeltetésüket a régiség homálya bo­rítja ; lehettek hadi műépítmények, lehettek a békés jóllét esz­közei, mint országutak, töltések, gátok az árviz ellen. A szó alattiak, nagy római sánczoknak neveztetnek, nem hosszúsá­goknál fogva, mert a bácsmegyében találtató ugy nevezett kis római sánczok legalább kétszer, némely vonal a bánsági sánczok közül pedig háromszor hosszabb, hanem magas­ságuk és szélességük miatt, melly tekintetben a régiség ezen sajátszerű maradványai között első helyet foglalnak, és sok helyen kisebb várbástyák magosságára emelkednek. E nagy római sánczok Földvár alatt a tiszánál kezdődnek s húzódnak le a Dunáig, közel újvidékhez. Hosszaságok mintegy 5 magyar mértföld; a csajkás zászlóalj területében fekszenek, mellynek majdnem határát képezik Bács megye felé. Ezen sánczok és a tisza közötti helynek védelmi állásra alkalmas volta első­pillanatra látható, s előnyei az által még szaporitvák, hogy a tisza évenkénti áradásai a védelem terét kisebbitik. A közvet­len pont, mellyet a miként láttuk, Péterváradi és csajkás ha­tárőrökből megalakult, és katonai fegyelemmel Titelről, Zsab­lyára, s onnan ezen sánczok felé indult lázadó csoport tanyául választott, Goszpodincze csajkás zászlóalji helység közelében feküdt, s tul a sánczon nem messze Temerin bács megyei helységtől. A választott pont keresztül vágatik az ugy nevezett kis Bómai sánczok által, ugy hogy a tábort a sáncz magosság két oldalról védte. A szerbek félig hadiszabályok szerint, félig bárdolatlan kalandorsággal folytatott harczmodorokhoz meg­felelőbb hadtanya ennél nem lehetett. Egyébiránt e czélra nem először használtattak nqost e sánczok. A 17. századi török háború idejében a szerb csapatok e sánczokban szoktak volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom