Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

180 készületei közben a szerb lakosság, a tisztújítási elnökül vá­lasztott polgár ellen felzúdulván, ez ötletből utczai csoporto­sulásra vetemült, s felbátorodván a városnak minden katonaság nélküli léte által, a templomba rohant, s a magyar szerkezetű anyakönyvek megcsonkitása után, a templom tornyára illyr zászlót tűzött föl. A nyugalom főleg a megyei főszolgabiró Damaszkin István kitűnő erélye, s a Német lakosság nemzet­őrségi buzgó szolgálata által helyreállíttatott ugyan, de azon túl szükséges volt e városban rendkívüli kemény, ostrom álla­pothoz hasonlító, rendszabályokat tartani fen. így temes vár­megye északi részében, Varjas helységben, szinte a lázadás hatása tapasztaltatván a követválasztói öszveirások alkalmával, midőn a helység szerb lakosai nem csak magok beírását elle­nezték, hanem német laktársaikat is a beírástól fenyegetőd­zéssel tartóztatták vissza, — ez eset ott is mind egy század Don Miguel ezredbeli gyalogságnak a közel levő Aradi Vár­ból oda szállítására, mind szigorú felügyelleti rendeletek alkal­mazására adott okot. Illy óvszerek használata által a lázadási mirigy terjedése ellen a bánsági megyék biztosítva lőnek. 23. §. A Kárlováczi főbizottmány naponként erősebb intézkedésekkel lépett föl, s a végvidéken az ezredi kormá­nyoknál vagy tettleges vagy semleges egyetértésre találván, ott sikeresen teheté hadi készületeit. Legelőbb a hadi szolgálatra alkalmas egyének öszveirását, és a fegyver-készletek számba vételét rendelte, majd egyes pontokra hadi parancsnokokat ne­vezett ki. Május 23-án a néphez felhívást bocsátott, melly által a fegyverfogható egyéneket élelemmel s pénzzel el látva. Kárlováczon megjelenésre hivta, a császár és saját kiváltságaik védelmére — miként szózatában mondá — a Magyarok köze­ledő megtámadása ellen. (F.) Május 24-én a végvidéki tisztek és altisztekhez intézett lelkesítő, s a lázadás ügyét szívökre kötő felszóllítást. (G.) A vezetés lelke a főodbor, elnöke Sztra­timirovics György vala, kinek cselekvése előtt az Érseknek s a Zágrábba, Bécsbe, és Prágába indított küldöttség tagjainak távolléte által nagyobb tér nyittatott. E fiatal főnök ügyfelei sorában kétségtelenül legtöbb határozottságot és erélyt fejtett ki, miből befolyásának mind inkábbi öregbedése természetesen folyt. Az ő és Görgey pályája köztt több hasonló vonás fedez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom