Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

167 eldöntésül: 1-ör Akarják e a választást azonnal megtenni, vagy későbbre elhalasztani. 2-or Szorittassék a választhatás csupán Szerb Nemzetbeliekre, vagy idegen nemzetbeli egyének közül is történhessék. 3-or Választassék-e polgári vagy katonai egyén? — A gyülekezet válasza a három kérdésre volt, hogy azonnal kell, kirekesztőleg szerb nemzetbeliek, és pedig katonai egyének közül Vajdát választani. Látszik mind ezekből, miként igyekezett a fortélyos Érsek minden lépéseiben, mellyek egyébiránt az ő saját buzgó kivánatai voltak, a nép akarata által fedezve lenni. Ellévén ekép intézve az előleges kérdések, a patriarcha a kijelölés jogát vette gyakorlatba, s a császári seregben szolgáló, szerb nemzetiségű, következő egyéneket terjesztette elő: Zsivkovics nyűg. Altábornagyot, Báró Jovics nyug. és Theodorovics szolgálatban levő vezér őrnagyokat — generál Major — végre Supplikácz Istvánt az ogulini vég• ezred ezredesét. A gyülekezet hallgatással fogadván a három első nevet, az utósónak meg emlitésekor hangos örömre fakadt, s azt Vajdájának kiáltotta ki. Megtörténvén ekép mind a két választás, a századok óta nem birt jogok valahárai elérése feletti megelégedés a vigadozás harsány kitörésében nyilvánult, borítva csak az annyi rokonszenvvel megválasztott Vajdának távolléte által, ki még Olaszországban volt Ezredével. De annál inkább volt azért a Patriarcha a hódolat egyedüli tárgya, ki a főpapi ájtatosság és tekintély állásába tevén magát, osztá áldásait a kézcsókolására rohanó népre. Ölelkeznek minnyájan; a Szerbianusok lövődöznek; a szónokok érzetköltő beszédeket tartanak. »Csudaszerü látvány — mondá egy akkori szerb lap — ijesztő az idegenekre nézve.« Egyik szónok, mintegy előre sejtve ez ünnepélyesség véres következményeit, esküre kénszeritette a népet, hogy fegyvereiket nem teszik le, míg a nap végzeményei megerősitve s minden illető helyen elismerve nem lesznek. Száz ezer vitéz határőrre van azok védelme bízva — igy kiáltának számosan — s azon felül a szerbiánusok az ügyet sajátjuknak fogadják. — A két választás befejezése után a Patriarcha egy választmány kiküldését, a gyülekezet további teendőinek előkészitése végett, indítványozta, mi elfogadtatván, a gyülekezet Május 16-ig elhalasztatott, s a nap Isten szolgálati ünnepélyekkel, s a közöröm sokszerű jelenségeivel fejeztetett be.