Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás
162 ezen kétes helyzetben határozatot hozna, Felírást intézzen a fejedelemhez, s tőlle kérjen a teendők iránt tanácsot, elfogadtatván. E gyűlés tehát szeréin megyét még nem veté egészen, mint hatóságot, sem az illyrek, sem a szerbek hatalmába, de ez ellentállás utósó volt. Azon túl Szerémben a lázadók ellenében nyilván fellépő magyar elem nem létezett. A péterváradi Ezredben az előtt is a kormányzás az illyr-szerb, s mivel a tisztek között németek is találkoztak, osztrák érdek között felosztva volt, mind két fél egyaránt törekedvén az Ezredet a Péterváradi főhadi kormányszék hatalma alól ki vonni. Ezen túl a Szerémség története beszéllésünkben csak annyiban lesz érintve, mennyiben Pétervárad közelében seregeink a lázadók ellen harczoltak. S midőn igy Szerém utósó politicai küzdelmét beszéltük el, még a Vukovári lakosok többségének tartozunk megemlitésével annak, hogy ők, bár hallgatásra kénszeritve-, azontúl sem szűntek meg a szabadság s avval öszvekötött Magyarország ügye iránt rokonszenvvel viseltetni, s nem egy eset adta magát elő, hogy ott, sőt a békés hangulatú Brodi Ezred környékén is a nép bámulva a nagy bőszültséget, melylyel a magyarok ellen izgatták, egyszerűen kérdezé: miért tekintené a magyarokat halálos ellenségének, midőn tőllök bántalma sohasem volt, s helyzetének sérelmei a németektől eredtek. A rém uralom miatt a józan érzelműek merészel>b cselekvésekben nem nyilatkozhattak. 14. §. Végre elérkezett az érsek által öszve hivott nemzetgyülekezet határideje. Miként tudjuk már, Újvidékre volt hirdetve, s azért e városban tolult öszve számos küldött a szerbek által lakott külömböző tartományokból, Szerémből. horvát országból, tót országból és a végvidékről. A sajátszerű vegyületben sok Szerviából át jött vészjósló alak vala látható. A kir. Biztos Újvidéken volt, s a végszakadás megelőzésére minden kisérletet kimeríteni szándékozván, készségét jelentette ki meg engedni, hogy az érsek által kitűzött gyülekezetet mint elő tanácskozmányt tartsák meg, olly föltétel alatt, mi szerint az abban formulázandó tárgyakat a Ministerium által kihirdetett s általok pontosan megtartandó gyülekezetre terjeszszék. De e javaslatban a ministerium megismerés 3 foglaltatván, a mozgalom emberei reá nem állottak. Majd a károlyvári püspök