Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

Í46 gyar Nemzet Ügyének igazságát az 1848. évi törvények, s a magyar hatalom minden nyilatkozványainak a szabadság ésbéke lelkétől ihlettsége eléggé fényesen hirdette. 4. §. Ennyi vérszomjuzó lázitásnak lehetlen volt következmény nélkül maradnia. A lázítók gondolkodtak a hely felől, melly a kitörés alkalmas szinhelye lenne. Újvidéken voltak a szerb mozgalom legtulzóbb egyénei, de Pétervárad szomszédsága, hol Hrabovszky tábornok, tót országi és szerémi fő hadi kormányzó parancsolt, fékezte merészségöket. Azért az újvidéki szerbek tettleges zavaroktól tartózkodtak, s feladatukat a lázadás szellemi vezetésére szorították, melly ösvényen april 20-án következő demonstratiót tettek. Oszejövén egyik templomukban minden zajlóbb jelességeik, miután az anyakönyvek magyar példányait elszaggatták, a Karlováczi programm tárgyairól szónokoltak, s vitatván azok nemzeti tárgyallásának szükségét, végre abban állapodtak meg. hogy Nemzeti Gyűlés mi előbbi öszvehivására az Érsek felszóllitandó. S arra rögtön, a hozzájok menetközben csatlakozott tömeges nép kíséretében Karlováczra rándultak által, s kivánatukat az Érseknek előadták, ki azt készséggel fogadván el. a Nemzetgyűlést május 13-ra Iljvidékre tűzte ki. Mire a felszóllitók, czéljokat elérvén, szét oszoltak. Legyen közben vetve itt a megjegyzés, hogy azon időben Újvidéken és másutt, hol a lázitók nyilvános helyeni fellépést megkísérteni nem merészeltek, a feljebbi esethez képest templomokban tartottak öszvejöveteleket, mivel tudták, hogy a kormány és a hatóságok nem akartak templomaik háborgatása által a lázítóknak ürügyet arra szolgáltatni, hogy vallásuk megalázásáról zajt emeljenek. Újvidék tehát Pétervárad miatt kitörésre czélszerűnek nem találtatott; Karlovácz e tekintetben biztosabb volt, de túl fekvén Bács és Bánságon, mellyek lakóira leginkább czéloztak hatni, szinte nem volt alkalmatos hely. Tehát Nagy Ivikindára vetették szemeiket, melly mező városban az ország legszámosabb szerb községe lakott, s mely több tekintetből legczélszerűbb hely volt a szándékba vett csapásra. Művelt lakossága kevés, s a nagy szám nyers tömeg lévén, feluszitása könnyűnek látszott, és mivel Kikinda főhelye 10 nagy, s majdnem átalában szerbektől lakott községnek, várni lehetett, hogy