Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Bevezetés

141 Ezen rendelet elégületlenséget és nyugtalanságot idézett elő, s yágrehajtásának megakadályozására Pancsován és Fehértemplomban nyilvános felszólítások történtek, mellyeknek a kiindítandó katonaságban elegendő viszhangja volt, A meggyökeredzett fegyelem ereje azonban győzött, és a második zászlóaljak morogva ugyan, de rendeltetésökre kiindultak. Velők az ezredeknek valóban katonai eleme eltávozván, a kormányzás végett bon maradt tisztek, a fegyelem alá kevésbbé szorított 3-ik és 4-ik zászlóaljakra bizton nem támaszkodhattak, s a főhelyek közvéleménye ellen fellépni nem mertek. így nem bánthatták azokat, midőn eleinte tisztán a szabadság győzelmét ünnepelték, s későbben, midőn a haza elleni lázadást kezdték meg, mozgalmaikat nem vezérelték annyira, mint inkább alkalmazkodtak hozzájok, vagy az udvar érdekében fortélyosan kizsákmányolták. 25. §. A szerb népben felébredt szabadságkövetelésnek az ország közérzelmeivel öszhang titkos cselszövények odvaiba rejtődzött reactiót, és a szerbek segélyére számolt horvátországi illyr agitátorokat megijesztette. Amaz, a haza és a szerbek közti másfél századig szított ellenszenv gyümölcseiben mármár megcsaltnak hitte; ezek átlátták, hogy régtervezett elszakadásukat Magyarországtól, a szerbek segélye nélkül nem vihetik keresztül. Tehát politicai ügynökök, az udvariak részéről egyszerre nagy hízelgéssel körülvett papok, és a fontos megbízatásukban bizonyos előmenetel jelét találó végvidéki tisztek, — mind arra használtattak, hogy a szabadságösztönt a szerbekben a régi ellenszenv felélesztésével megmérgezzék, és a szerbeknek, bármi Ígéretek árán, a magyar nemzettől elszakadását eszközöljék. Igen valószínű, hogy a hűtlen karloviczi érsek az országos küldöttséggel Bécsben voltakor mind az udvar titkos szándokába beavattatott, mind Jellachichchal a teendők iránt megegyezett. Azon időben a végvidéki tisztek csak bizodalmas alakban kapták Bécsből utasításukat, és az erőszak mellőzésével álutakon bujtogattak. Lázadásra nyilvános felszólítások, míg az országgyűlés együtt ült, a magyarországi szerbek körében nem történtek. A Szerém megyei zajos és vérengzéssel fertőztetett közgyűlések Martius 20-án és April 3-án, mellyékben egyébiránt a magyarpárt győzött, nem