Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Bevezetés

129 polita, — melly czímet a bevándorló patriarcha utódai viseltek — és a püspökök a népnek az udvar előtti szószólói valának, s panaszaik és kivánataik leginkább a földesúri hatalom ellen s az érsek főnöki jogainak épségben tartására voltak intézve; mindkettő olly körülmény, melly az ország és szerbek közötti rokonulást gátolta. Az udvarnak egyik számító rendelkezése volt az, melly az érseknek lakhelyül Karlováczot, egy az ország szélén fekvő katonai igazgatás alá tartozó s ez okból az ország alkotmányos elemeivel érintkezés ellen biztosító várost tűzte ki. Azért, midőn 2-dik Rákóczi Ferencz a szerbeket, miként már megemlítettük, a karloviczi érsekhez intézett lelkes felszólítása által egyesülésre hivta fel: az udvar befolyásának könnyű volt ez egyesülést megakadályozni, s miként utolsó harczunkban, ugy akkor is a szerbek cl lleiZci ellen az osztrák zászlóhoz szegődtek. Lehetetlen elhallgatni, miszerint akkor is a szerbek hadviselési jellemét kegyetlenség és pusztítás bélyegzé, mellyeknek emlékezete az alföldön nemzedékről nemzedékre szállott által s a kölcsönös szeretet megfogamzását akadályozta. Maga Rákóczi így panaszkodik emlékiratában a szerbek ellen: »ezen nemzet a magyarok természetes ellensége, lakhelyein tartózkodott midőn tudták, hogy az én seregeim valamelly csapatja a síkon van; de alig, hogy seregeim eltávoztak, ők azonnal gyülekeztek, és megrohanták a városokat és falukat, a hol csak öregek vagy asszonyok maradtak otthon, a kik ellen igazi barbárságokat követtek el, asszonyok és gyermekek gyilkolása és gyújtogatás által.« Az 1848-ik lázadás kezdetében az izgatók a Rákóczi idejebeli szerbek kegyetlenségeit mint követendő ősi példákat, ingerlő szózatokban mutatták fel a népnek. A szomorú történetért, miszerint ez izgatás szelleme az elámított népre átszállott, némi vigasztalást nyújt a szerb hadjáratnak napjainkban kisebb terjedése mint Rákóczi idejében, mert midőn azt a lefolyt lázadásban csak Bácskára és a Bánságra szorítva láttuk, akkor Halas, Kecskemét és a Pest alatti Dunamellék is megérezte borzalmait. 12. §. Rákóczi felkelésének lecsillapítása és a törökök kiűzése után, a szerbek és az osztrák ház közötti barátságos viszonyok tágulni kezdettek. Ez utóbbi, hagyományos rendszeVUKOVITS S. EMLÉKIRATAI. C