Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

89 belépni. A nép átalán véve megelégedett űj sorsával, s megérté a haza érdekét. Az állítólag nemzetiségi jogok miatt később kitört lázadásnak ez időben még nyomai sem látszottak. Ezen ministeri körlevél megjelenése után a pesti bizottmány elveszte azon sugárzatát. mellyben egy ideig országos hatalomnak lenni vagy azzá válni látszott. A bizottmány buzgalmának azonban azontúl is sok fontos sikere volt, s munkáinak szaporodása miatt száma 63-ra szaporittatott. Még a helytartó tanács névszerint létezett; tettleg csak teljesitője volt a pesti közvélemény, s főleg a bizottmány kivánatinak. Ez utóbbi szorgalmazásának sikerült kieszközölni, hogy a középületekről a császári színek és sasok elvéttettek, s az ország czinierével és színeivel cseréltettek föl. A kamarai hivatalok a német nyelv helyébe a magyart fogadták el hivatalosnak. Az osztrák kincstári dohánygyáraknak az utósó két év alatt Pesten felállított ugy nevezett traíica boltjai, mellyek a monopólium behozatalának vészes előjeleiül tekintettek, bezárattak, s e sors az ország más városaiban felállított hasonló botokat is érte. A sorsjáték hivatalai, mellyek eltörlését a szegény néposztályok érdekéből s törvénytelenségök miatt az országgyűlések már régen sürgették, megszüntettek. Azon ellenszenv, melly a zsidók ellen Pozsonyban kitört, bár nem olly barbár alakban, Pesten is előtűnt. A felállított nemzetőrség makacsul vonakodott e hitbelieket soraiba befogadni. Az iffjuság nemeslelkűsége itt is a szűkkeblűség üldözöttéit ótalma alá vette. Az ifjak a nemzetőrségben egy különös csapatot alakítottak, s abban a zsidókat bevették, sőt abbani belépésre nyilvános hirdetés által felszóllították. Ezen példát hamar követte egy másik újonnan alakult, 6-ik számot viselt osztály, mellynek rendezése Pulszky Ferencz elnöklete alatti bizottmány műve volt. A bizottmány e kellemetlen jelenségeloszlatására mindenkép hatni igyekezett. Ugy a mesterlegények re nézve, kiknek nemzetőrségbe befogadásuk iránt szinte nehézségek mutatkoztak. A bizottmány elintézte abajt, e két lényeges feltételt határozván a mesterlegények nemzetőrök közé beírására nézve: 1. hogy az ország határain belől születtek legyen. 2. hogy mindenik jelleméért egy köztekintetben álló férfi kezesked jék. Az ujságlapokban is nagy változás történt. A Budapesti