Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

87 az 1840-ikiben Deák után legtöbb befolyási gyakorolt, s azon országgyűlésen mint az ellenzék legmerészebb szónoka birének tetőpontján állott. 1844-ben Deák távollétében az ellenzék, s annak többségben létele folytában az alsó báz vezére volt s nehéz állását egész végig erélyesen fen tudta tartani, az 1847-iki országgyűlésre Csongrád megye, mellyet három ízben képviselt, a kormánypárt győzelme folytában nem választá el többé, de Martius 15-e óta ott láttuk ismét őt a pesti mozgalmak vezetésénél egyik főhelyet betölteni. így a ministeri combinatió őt a cselekvés terén találta, s Batthiány, ki Klauzálhoz személyesen oly baráti indulattal viseltetett, mint kevéshez az alsóházi tagok közül, figyelmét a kereskedés s ipar tarczára nézve reá fordította. E szakban Kossuthon kivűl Klauzál legtöbb isméretekkel bírt az ellenzék egyénei között, valamint átalában egyetemes tanultsága egyik tulajdona volt. Kinevezésében a hazafi érdem s a polgári jellem egyszerűsége méltán jutalmazva volt. A végén e fényes névsornak szóllunk Deákról, kit megnevezni elég volt, hogy minden magyar büszke öntudattal elteljék a felett, hogy nemzete e nagy jellemű, s hatalmas észerejű férfiút birja. Az ő kineveztetését a közvélemény követelte, melly fájdalommal nézte magánéletbe visszavonulását. Batthiány, mihelyt a ministerium szerkesztésével megbízatott, azonnal AVenkheim Béla főrendi, és Tolnay alsóházi tagot küldte hozzája, hogy a hivatal elvállalására ösztönözzék. A magyar közélet ez Aristidje mellett kit mást illetett volna az igazságügyvezetésének érdeme? 0 elvállalta s Martius 20-án egyszersmind mint követ jelent meg Pozsonyban. Mint bölcsre tekintett reá a nemzet. Veszély és vihartól ment időben, midőn a lélek nagysága, hiúságtól ment közélet s a magánélet erényei az egyedül biztosító kellékei a hatalom kezellésére meghívottnak, midőn küzdelem helyett jog feletti őrködés és egyesülés ápolása a feladat, — olly időben a haza Deáknál nagyobb polgárt a kormány élére nem állithatott volna. Ha az uj alkotmány, a mint az 1848-iki törvényeket sokan nevezik, egy békén nyugvó tér, nem pedig egy minden felől ádáz hullámoktól megtámadott hajó alakját vette volna, a ministerium a miként megalakittatott, a legszerencsésebb