Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

80 teljes gyakorlata, az I: 9. aranybulla szerint b). — A sz. korona iránt törvényeinkben rendeltetik: 1) Hogy az országhatárain belől törvényszerűleg őriztessék (1622: 2. 1638: 1. 1741: 2. 1791: 2. ). Órizetének helyeül előbb Székes-Fehérvár, később Visegrád s Pozsony, jelenleg az 1791: 6. erejénél fogva az ország fővárosa Buda rendeltetvén. 2) Hogy a korona s többi ékességek örizete vallás különbség nélkül országgyülésileg választott, a király s országnak esküvel lekötelezett két világi egyénre bizassék. (1498: 25. 1608: 4. k. e. 1608: 16. k. u. 1715: 38. ). Ezen a koronázás után három napig közszemléletre kiál­lított koronának viszontagságai a történet körébe tartoznak. — A királyok czímeic) az udvarok s idők külömböző b) Az ország ékei közt első helyet foglal a sz. korona, mely aranyból van készítve 53 zafír, 50 rubin, 2 smaragd kővel, 333 gyönggyel, 9 arany lánczocskával, az Üdvözítő, szűz Mária, sz. apostolok s Constantin képével, valamint némely görög felira­tokkal ékesítve. — Eredetéről és viszontagságairól sokat be ­szélnek íróink. — A kir. pálcza, melyet Magyarhon királyai valaha diszjelül hordoztak, függentyüivel együtt szinte régiségre mu'at. — Az arany alma vagy is teke, melyen kereszt áll, már a régi pénzeken igyalakitva fordul elő. — Asz. István egyenes hegyű kardja az ellenség és hütelen alattvalók elleni nyilvános királyi hatalom jelképé­nek látszik. Az arany vagy apostoli kereszt aromai pápá­t ó 1 Magyarhon királyainak adott apostoli hatalom jele. — A sz. István köpenye, mely égi kék színű selyem szövetből s apostolok, vérta­nuk s proféták képeivel van ékesítve, régisége miatt valamint a többi ékszer tiszteletet érdemel. — A sz. dárda (1 a n c e a) sz. István eredeti zászlójá­val az idő martaléka lön. — L. Lakner: Coronae Hung. emblem. descriptio. Lavingae. 1615. 4. — Fröhlich: casulae S. Steph. imago. Vien. 1854. 4. s. t. b. c) A magyar király okleveles czíme háromféle: nagyobb, közép­szerü, kisebb; a nagyobban minden tartományok megemlittetnek, melyek vala­ha Magyarhonhoz s az uralkodó házhoz tartoztak; a középszerűben azok, melye­ket tettleg bír; a kisebben csak a nevezetesebb tarzományok; az első ünnepé­lyes okiratokban, a középszerű köszönségesen a kormányzási ügyekben, a kisebb a kir. leiratokban s királyi kézi levelekben szokott használtatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom