Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

74 s értelmezése a király s ország rendei közös megegyezésével országgyülésileg határoztatik el. (1. pont). 3) Azoknak, kiket illet hozzájárulásával s megegyezésével, a közszükség vagy jóllét tekintetéből, ezen királyi hitlevél is a többi sarkalatos törvények gyanánt módosítható s változtatható. 4) Az 1741: 8. t. czikkben világosan rendeltetik, hogy a kir. hitlevélnek a törvények értelme s alkalmazása iránti záradéka az ország sarkalatos jogaira ki ne terjesztessék, azaz hogy ezeknek országgyülési feszegetése által az alkotmánynak állandósága ne veszélyeztessék 5) Az osztrák ház örökösödési jogának megalapítása óta, se az ország rendei választási alkuként (capitulationes) a koronázandó királynak más koronázási hitlevelet elő nem terjeszthetnek, se pedig az utódainak megsértése nélkül mást mint az 1687: 2. s 1723: 2-el megegyezőt el nem fogadhat, mi az 1791: 1792: s 1830: országgyülési irományokból is kiviláglik c). 6) Mely értelemben kell venni az e czikkben foglalt örök s z e ntesitvényünek látszó záradékot, hogy az képtelen értelmezés által el ne csavartassék, abban a magyar nyilvánjog tudós magyarázói nem egyeznek meg. Bármit tartson tehát akárki is e felöl, — hogy az ország emlitett alaptörvényei már az 1844. országgyűlésen tettleg kérdésbe hozattak, az daczára e záradéknak bizonyos. c) Az e tárgybani kétes vélemény majd minden hongyülés alkalmával, de főleg az 1790. s 1830. országgyűléseken mindkét részről vitattaték, végre a fennt nyilvánított értelemben lön megállapítva, de a pertusa inkább csak lecsillapitatott mint eldöntetett, — a védokokat, melyekkel ez alkalommal a tusa nagy lélekhevüléssel történt mindkét részről, bővebben előadják a hongyülések naplói és Orosz: Ungarns gesetzgebender Körper auf dem Reichslage im J. 1830. Leipzig 1832, V. ö. V. Spec. IV. J. P. H. C. V.