Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

69 bátorsága a monarchiai országlat, az ország lakosainak polgári s politikai szabadsága pedig a korlátolt kormányalkat által egyiránt biztosíttatván, ezen ország közjóléte rendithetlen alapon minden időkre biztosan nyugszik. 19. §. A polgári hatalom megszerzésének és gyakorlatának törvényes kellékei. Az alaptörvények rendelete szerint, a polgári főhatalom megszerzésének s gyakorlatának törvényes kellékei következendők: 1. A törvényes öröklés joga, az osztráklotharingiai házbóli születés által az előszülöttség vegyes vonalu rendje szerint; az alaptörvények névszerint 1687: 2. 1723: 2. t. czikk értelmében a). 2. A római-katholica vallás, minthogy a pogányságból a római katholica hitre áttért magyarnemzet nemcsak a királyi méltóságot ruházta s z. Istvánra, s ugyanazon hitű utódaira, sz. István végz. I. k. 1. f. s H. k. II: 3, tcz. szerint, hanem az öröklés jogát G) Magyarhon nyihánjogában hajdan sok vitatárgyai voltak e kérdések: vájjon 3Iagyarország királyai mindég örökösödés vagy néha választás által léptek-e trónra? vajjon az ár pád i fejedelmek tiszta örökösödés által, első szülöttségi, rokon vonali vagy lépcsőzeti renddel követték-e egymást? az örökösödés fiuági, leányági vagy vegyes (successio agnatica, cognatica, mixta) volt-e? és külön időszakokban milyen? — E kérdések természetesen csak a régi időkre vonatkozhattak, mert a jelenlegi örökösödés-rend alaptörvények által van meghatározva. — Jelesen megfejti ezt Cziráky gróf ily czimü munkájában: Disquisitio histor. demodo consequendi summum impérium in Hungaria a primordiis regni in haec tempóra una cum mantissa diplomatum. Budae 1820. 8. 2. k. V. ö. V. Spec. IV. J. P. Hung. C. III. una cum scholiis et Tab. geneal. II. et III. in Append. s. a. t.