Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

67 mával, sőt a polgári főhatalom egységével átalában homlok egyenest összeütközik c). Továbbá: b) Miért az ország alaprendszerénél fogva, a nemesi birtok, a nemességi s egyéb szabaditékok, valamint a méltóságok s közhivatalok osztogatása, szóval minden felségi jogok gyakorlata ő Felségétől függ? miért a törvényes örökösök nélkül elhalt, vagy hűtlenségi bűnbe eső nemes emberek jószágai a sz. koronára szállnak vis s z a, s a megürült papi javadalmak jövedelmei a királyi kincstárba folynak be ? s. a. t. 2) A kormányzás alkata korlátolt, minthogy némely felség-jogok gyakorlatához az országos rendek országgyülési megegyezése törvényesen megkívántatik, s a király az ország közügyeit nem önkénye szerint, hanem csak törvényszabta korlátok között intézheti el. d) —. Kiviláglik ezen tétel igazsága a törc) Honfitársaink közől azok névzavart és kor tévesztési hibát (anachronismus) követnek el, kik azt vélik, hogy a törvényhozási egyesülés, mely most az 1791: 12. t. cz. értelmében a k i r á 1 y s ország-rendek közt van, hason értelemben s ugyanazon kiterjedésben volt Magyarhonban a IX. század óta, s hogy a vezérek alatti főbbek tanácsa, s a sz. István és a többi árpádiak alatti királyi tanács mai hongyülésünkkel ugyanazonos, — elfelejtkezve a viszontagságokról, melyeket a magyar alkotmány e tekintetben VIII. és több század lefolyta alatt szenvedett. d) Kitetszik innen, hogy a magyar alkotmány felől két egymással majdnem homlokegyenest ellenkező hibás vélemény létezik. — Ezek hasonlók azon túlfeszített véleményekhez, melyek az alkotmány tanban korlátlan főhatalom és gyökeres szabad elvűség (ultra absolutismus és radicalis vagy ultra-liberalismus) név alatt ismeretesek. — Az igazság itt is a magyar alkotmányra nézve mint majdnem mindenütt, a középhelyet foglalja el, a két hibás szélsőség között; mert a két szélsőség mindegyike veszedelmes nyilvánj o g i következéseket von maga után, az u. n. monarcho-machi vagy egyeduralkodást-gúnylók, s machiavell isták vagy n é p-