Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

59 vén, ügyeik kezelésétől eltiltvák e), s e tekintetben hasonlók hozzájok a tékozlók, kik szabad rendelkezési jogukban korlátoltatnak /) (I: 55. 124. ). Végre K) Személyes függetlenségük tekintetéből némelyek cselekvényeikben teljes szabadsággal birnak, mig mások e tekintetben is korlátoltatnak; ide tartozik az atyai hatalom, mely a szüléktől gyermekeik, a gyámi vagy gondnoki, mely az árvák, a földesúri, mely a jobbágyok fölött magánjogi alapokn á 1 fogva gyakoroltatik, s innét az ezen viszonyból származott jogok s kötelességek is a polgári magánjog köréhez tartoznak g). f) Ezekről lásd az 1840: 22. rendeléseit összevetve az 1844: 7. g) Föfontosságuak a földesúr s jobbágyok közti viszonyok, minthogy azonban a jobbágyok Magyarország hűbéri elvekre alapított alkotmányos rendszerénél fogva politikai jogokkal nem birnak, viszonyaik kifejtése s tárgyalása a magánjog köréhez tartozik. — Mivel pedig Magyar országban az örökös rabszolgaság már rég dta megszűnt, és ezen osztály jog viszonyai földes uraik iránt már megállapított törvény, különösen az 1836—1840. t. cz. által tökélletesen meghatározvák: elegendően kiviláglik, hogy azon gúnyszavak, melyekkel a híres Rousseau (J. J. ) a lengyel parasztokat hajdan megillette: „La n a t i o n polonaise est composee de trois ordres: les nobles, qui sont tous — les bourgeois, qui ne sont rien, — etles paysans, qui sont moins que rien" Magyar országra jelenleg ezen szd szoros értelmében, többé nem alkalmazható. — V. ö. Schwartner Statist. I: 47. §. — F aber Comp. Stat. R. Hung. T. I. append. §. 41. — Berzeviczy m. idéz. munkájában sat.