Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

47 B) Polgári állapotukra nézve az ország lakosai részint nemesek, részint nem nemesek, azok neveze­te alatt tágasb értelemben az ország rendeinek mind négy osztálya, szorosabban csak a lovagi (vi­tézlő) rend értetik, a nem nemesek tisztesbekre, polgárok-, szabadosok- s jobbágyokra osztatnak. A nemesség részint ősi öröklött, részint szer­zett; ősi nemességgel birnak azok, kik nemes atyá­tó 1 vagy fiusitott anyától törvényesen származ­nak; szereztetik pedig honfiakra nézve koronázott ki­rálytól nyert nemesi birtok adományozása, vagy cz: ­m e r e s levél á 11 a 1 c); az a d o m á n y o z á s természetével n a i s bányász hivatalokra nézve a honfiak csak e 1 ö b b s é g i joggal birnak (1792: 8. 9. ); a kereskedést il 1 e t öle g a viszony osság s más nemzetekkel kötött szerződések szolgálnak zsinór mértékül (1715: 99. 1741: 29); a sokadalmak s vásárok látogatásától el nem záratnak (1659: 77. ) na­gyobb azonban törvényeink szigora az ingatlan javakra nézve, mert a külföldiek által birt jószágot minden honfi kiválthatja és pedig az elzálogosítottakat minden feltételek nélkül a zálogos sommára, az örö­kösen szerzetteket pedig bíróilag meghatározandó áron, az úrbéri jöve­delmeket száztoli hatos kamatok, a többieket pedig méltányos becsül­tetés szerint (1715: 23. ) a városi telkek iránt az elővétel, k i­f ize tés joga a honfiakat illeti (1655: 34. 1659: 49. ) egyébkint azon­ban törvényeink az idegeneket nem terhelik, sőt hasznos foglalatos­ságu vidékiek kedvezések Ígérete mellett gyakrabbnn hivattak az országba (1723: 116. 117. 1523: 39. Sz. István I. 6. — 1222: 19. ). c) A czimeres nemesség (a külföldieknél nobilitas codicillaris) Magyarhonban sokáig ismeretlen volt s Zsigmond korát tul nem haladja, kinek tulajdonítják honi iróink a czimeres leve­1 ek kezdetét is, melyek nevezetüket a bennök foglalt czimerektől nyerek, ámbár az utóbbiak törvényességökhez feltétlenül nem szükségesek (I.: 6. 2. §. ); a czimeres nemesek a nemesség sarkalatos jogaiban az adományosokkal egyaránt osztoznak, hajdan a megyék há­zi költségéhez mérsékelt dijakkal járultak, mitől azonban ujabb idők­ben felmentettek (1723: 6. 1805: 1. ) 1. Kelemen, Frank, La­ki t s, Kovachich, Kollár, legújabban P a 1 u g y a i: Megyerendszer I. 34. s. köv. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom