Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

35 7-er. Kun országot legérvényesebb jogczimmel 4. Bél a csatolá az országhoz, a Kunok saját fejedelmeik alatt függetlenül éltek, mig Kuthen királyuk alatt hazájukat a mai Alutánttíli Oláhhont s Havasalföldet elhagyván, kérésök következtében a keresztény vallás felvételének föltétele alatt IV. Bélától Magyarországban a Tisza mellékén lakhelyet nyertek, B é 1 a pedig Kuthen halála után a Kunok királyi czímével élvén, azoknak régi lakhelyükre vonatkozó jogait a sz. koronának megszerzé, melyet utódai is különböző módon iparkodának fenntartani cj) és pedig: Oláhhon, Kun ország név alatt már annakelötte a magyar korona felsöbbsége alatt levén, I. Károly idejében B az arád vajda az ellene indított hadjárat szerencsétlen eredményénél fogva az engedelmet ugyan megtagadá, de már mind I. Lajos- mind Zsigmódtól kötelessége teljesítésére szoritalott. — Hollós Mátyás a Törökök hatalma alul felszabaditá, de a mohácsi ütközet után ismét azok birtokába került; több viszontagságok után III. Károly a passarovitzi béke által Alután inneni részét ugyan visszaszerzé, de a hadszerencse fordulata folytán ismét elveszté. — Havasalföld s ennek részét képező Be szar ábia I. Károly s Lajos királyoknak önkényt hódolt, ámbár első megszerzésének ideje nem eléggé bizonyos, s hiv maradott Hollós Mátyás haláláig, mikor Török hatalom alá jutott. — A XVIII. században az Orosz fegyverek győzelmei által mindkét tartomány a Törökök közvetlen hatalma alul felszabadittatva hospodár czimü főnökök által a konstantinápolyi s p é t e r v á r i udvarok pártfogása alatt kormányoztatik. — F e 1s ő-H avasalföldnek egy része azonban 1777-ben B ug) Ezen tartományok viszonyainak felvilágosítására legbővebb adatokat szolgáltatnak Cara, Stritter, Pray, Raícevieh s. atV. L. Spec. VI. 14. 3*