Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

400 gek kárpótlása iránt a felelős ministerség fenntartván azokra a közállomány építkezési jogát — lépjen egyezkedésre, s terjessze helybenhagyás végett a közelebbi törvényhozás elibe. 3. §. A ministeriimi felhatalmaztatik: hogy Budapestből, mint a haza szivéből a határszélekig irányzandó 6 líj vaspályavonalokat, előleges mütani megvizsgálás után, s különösen országos szempontból, figyelmezve a helyi körülményekre is, tervezzen, s ha lehetséges ezen irányokban a munkát, különösen pedig Fiume felé, tettleg is, idövesztés nélkül, megkezdesse. 4. §. E czélokra felhatalmaztatik az összes ministerium, egész 10 millió forintig alapot alkotni, mely az ország által biztosíttatik, s melyből 8 millió forint erejéig vasutakra, 2 millió forintig alapot pedig vizszabályozásra a szükséghez képest pénzösszegek fordíttathatnak. 5. §. A hatóságokban még most fennálló közmunkáknak törvényszerinti alkalmazására a ministerség ügyel fel, melynek tisztéhez tartozandik: a létező utak, hidak s más közlekedési eszközök fenntartásáról is, az illető hatóságokkal egyetértve, ideiglenesen intézkedni. 6. §. A vizek szabályozására eddig kijelölt pénzalapnak fölhasználására a felelős magyar ministerium ezennel továbbra is utasíttatik. XXXI. Törvényczilílí. A színházakról. A színházakra nézve ideiglenesen rendeltetik: 1. §. Szinházak ezután az illető törvényhatóság engedelme nélkül nem nyittathatnak.