Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

398 27. §. A közgyűlés elnöke az alkapitány, akadályozása esetében a kapitánysági törvényszék legidösb tagja; tagjai a tisztviselők, patrícius tanácsnokok és képviselők, személy szerinti egyenlő szavazattal. 28. §. Közgyűlés tartatik minden hónapban legalább egyszer, lehet ezenkívül többször is, valamennyiszer a közgyűlés előre megrendeli, vagy a tanács, s illetőleg alkapitány — sürgető körülmények miatt — szükségesnek tartja. 29. §. A katonaállítástól ezen kerületek, kikötői minöségöknél fogva a tengeri kereskedés és hajókázás felvirágzása tekintetéből, fölmentetnek, és e részbeni kiváltságos szabadságaik törvényileg megerősíttetnek. XXVIII. Törvényczilílí. A nádori méltósághoz kötött hivatalokról. Cs. kir. Föherczeg István nádor, mint Ö Felségének az országból távollétében teljhatalmú királyi helytartója, személyének sérthetlensége s helytartóilag gyakorlott legfelsőbb jogai mellett a felelős ministeriumnak törvény értelmében alárendelt hivatalokat nem viselhetvén, 0 cs. kir. Föherczegsége úgy Pest-Pilis és Zsólt törvényesen egyesült megyék örökös föispánsága, mint a Jász-Kunok grófsága gyakorlatáról, 0 Felségének az országbóli távolléte idejére lemond, s ennek következtében ezen időre rendeltetik: 1. §. Pest-Pilis és Zsólt törvényesen egyesült vármegyék föispánságát ezen hivatalnak helytartója viseli, ki is a többi föispánságokra nézve törvényesített kinevezési viszonyba helyeztetik, s hivatala a többi föispánságokkal egyenlő rangra emeltetvén, neki az országgyűlésen a főrendi táblánál ülési és szavazati joga leend.