Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

387 bünperbe beidéztethesse, helyettük ideig-lenesen más kezelőkel nevezhessen, és átalánosan a pénztárak biztosítása iránt minden szükséges intézkedéseket megtehessen. Képviselők választásáról. 18. §. A képviselő testület tagjai kijelölés nélkül választatnak. 19. §. Ezen választásnak mikénti eszközlése, a választóknak a választás könnyítése tekintetéből kerületekre! elosztása, a szavazatok összeszedése, és minden egyéb, a választás körül előfordulható teendők iránt, azon közös gyűlésben tétetik intézkedés, melyben a választók összeírása határoztatik el. 20. §. Az alatt, míg a törvény máskép intézkedendik, képviselőül a város bármely letelepedett lakosa törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, megválasztható. 21. §. A képviselő testület kis városokban legalább 30; közép városokban legalább 82; nagy városokban legalább 157 tagból áll. 22. §. A képviselők száma, a legkisebb számon felül az állandó lakosok számához képest következőleg emelkedik: a) Kis városokban az első 1500 számon felül minden 200 lakos után, az első 30 képviselőhez adatik egy képviselő. b) Közép városokban az első 12,000 számon felül, minden 400 lakos után, az első 82 képviselőhez adatik egy képviselő. c) Nagy városokban, az első 30,000 számon felül, minden 800 lakos után, az első 157 képviselőhez adatik egy képviselő. 23. §. A képviselők a közgyűléseken személyenkint tanácskozási joggal és határozó szavazattal bírnak. 25*