Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

tendö összeírásában benfoglaltatnak, s csak azon kerületben bírnak szavazati joggal, a melyben összeírva vannak. Az összeírásban foglaltak közöl a választási jog senkitől meg nem tagadtathatik. 30. §. Ha a választók megnyitott gyülekezetében az országgyűlési követségre csak egy egyén ajánltatik, s annak, vagy több ajánlottak közöl egynek megválasztásában a választók közakarattal öszpontosulni látszanak, az elnök az összegyűlt választókhoz azon kérdést intézendi: vájjon az általa megnevezendő illető egyénnek megválasztásában közakarattal megnyugosznak-e, vagy szavazni kívánnak? s ha 10 választó szavazást kiván, azt azonnal megrendeli; különben a választást befejezettnek, s az illető egyént a kerület által megválasztott országgyűlési követnek nyilvánítja. 31. §. A választás szavazásra bocsáttatván, azon választók mindegyike, kik országgyűlési követet ajánlottak, a helyszínén jelenlevő választók közöl két egyént nevezend, s az eképen mindegyik ajánlottnak részéről nevezendő egyének az elnökkel, s a szavazat nélkül jelen leendő jegyzővel együtt képezendik a szavazatszedö választmányt. 32. §. A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzésével, — s valamint a szavazatok összeszámítása is nyílván történik. 33. §. A szavazás megkezdetvén, mindaddig, mig magát szavazó jelenti, félbenszakasztás nélkül folytatandó. 34. §. Ha a szavazás bevégzetével a szavazóknak átalános többsége egy egyén mellett nyilatkozik, az megválasztott országgyűlési követnek azonnal kijelentetik. 35. §. Ha a szavazóknak átalános többségét azok közöl, kikre a szavazás történt, egyik sem nyerné el, azon két egyén