Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

347 küldöttség által előlegesen készítendő terv nyomán, a népesség számára, s illetőleg a lakásuk helyén kivül szavazandó választók könnyebbségére való tekintettel megállapíttatnak. b) A jelen törvény rendeleteinek végrehajtására, s átalában a választási ügynek minden ágazataibani kezelésére s vezérletére egyik alispánnak elnöklete alatt egy —• több tagokból álló, s a belügyek ministerével közvetlen érintkezésbe lépendő középponti választmány választatik oly módon: hogy abban a megyének külön választó-kerületei mind képviselve legyenek, s kellő arányban a községeknek elöjárói is részt vegyenek. 8. §. A 7. §. a} és b) pontjai szerint a választó-kerületek, s a középponti választmány alakítására nézve teljesítendöket, a szabad kerületekben szintén a közgyűlés, az 5. §. A) pontja szerint, országgyűlési szavazattal felruházott szabad kir. városokban pedig a bel- és kültanács közös ülésükben telje— sítendik. 9. §. Középponti választmányt azon szabad-kerületekben s városokban is kell alakítani, melyek csak egy országgyűlési követet választandanak. 10. §. A 7. és 8-ik §§. értelmében hozandó határozatok a belügyek ministerének haladék nélkül megküldetnek. 11. §, A középponti választmány tagjai a következő esküt teszik le: Én N. N. esküszöm stb. hogy mindazt, mi az országgyűlési követnek (vagy követeknek) választására nézve, az ország törvénye szerint, kiküldetésemhez képest teljesíteni lisztemhez tartozandik, híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen teljesitendem. Isten engem stb. 12. §. A középponti választmány kiküldetése után legfölebb egy hét alatt összeülvén: