Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

17 elintézvén, annak a mai napig fennmaradt nevezetet: Magyarország é) tulaj doniták. Biztosabb megállapodását ezen ország a 10. század vége felé, ötödik vezére G e y z a alatt nyeré; ki az idegen tartományokba gyakorolni szokott ellenséges berohanásoknak véget vetvén, a szomszéd nemzetekkel kötött szerződések után, a keresztény vallás honosítása által, a műveltség s polgáriasodás első magvát elvété, üdves czélzatait fia István folytatván s tökéletesebben létesítvén, ki némely ellenszegülő főnök legyőzése után, aromái pápától nyert királyi koronával 1000-dikévben Magyarország első királyává avattatott fel; ezután pedig minden gondjait országa bölcs elrendezésére fordítván, Európa többi nemzetei példájára t ö r v én y e s vallási s egyéb társodalmi intézmények által e hon polgári alkotmányának alapját akként veté meg, hogy azóta M agyarország mint önálló s független állodalom az európai nemzetek sorában helyt foglalván, ezt mai napig állandón fenntartotta. f~). 7. §. Magyarország jogi eredete vagy nyilváiijogáiiak kezdeményei. Magyarhon történeti eredete nyilvánjoga kezdetére is fényt derít, mert állodalmat az é s z szabályai szerint, e) 3Iinlhogy az Ural melletti Ugur iából kiindultak, U g r o k- U h— r o k- (Jogaroknak; Magyaroknak pedig valószínűleg a m a g y a r fötörzsöklől czimeztettek; mi bíborban született Constantin következő soraiból is kitűnik: „Sciendum estPacinatzitas a principio ad Atel (Volgám) et Jeik (Ural) íluvios habitasse, iisque contermineos fuisse illos, qui Mazari (M a g y a r i) et Uri cognominantur (de adni. 1 ni p. C. 38. ). f) Azon okokat, melyeknél fogva a Magyarok által a 9. század végén alapított ez ország fennmaradt, mig a Hunnok, Avarok, Gepidák o vszágai létöket fenn nem tarthatták, bővebben fejtegeti Fejér említett munkája VIII. fej. 93—127 1. 2