Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

333 5. §. A minislerium székhelye Buda-Pest. 6. §. Mind azon tárgyakban, melyek eddig- a m. k. udvari kanczelláriának, a k. hely tarló-tanácsnak, s a k. kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy azokhoz tartozniok kellett volna, s átalában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai, és átalában minden honvédelmi tárgyakban 0 Felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni. 7. §. Az érsekek, püspökök, prépostok s apátoknak és az ország zászlósainak kinevezése, a kegyelmezés jogának gyakorlata, és a nemességnek, czímeknek s rendeknek osztása, mindig az illető felelős magyar minister ellenjegyzése mellett, egyenesen 0 Felségét illeti. 8. §. A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalokrai kinevezéseket, szinte úgy 0 Felsége fogja, a 13. §. szerint folyvást királyi személye körül leendő felelős magyar minister ellenjegyzése mellett elhatározni. 9. §. Azon tárgyak, melyek a 6-dik §-ban említett kormánytestületek által végelhatározás végett 0 Felségéhez szoktak felterjeszletni, kivéve a 7-dik és 8-dik szakaszokban kijelölteket, 0 Felségének az országbóli távollétében a ministerium által a nádor s királyi helytartó elhatározása alá terjesztendök. 10. §, A ministerium áll: egy elnökből, s ha az maga tárczát nem vállal, kivüle még nyolcz ministerböl. 11. §. A ministerelnököt 0 Felségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó, 0 Felségének jóváhagyásával nevezi. 12. §. Minister-társait legfelsőbb megerősítés végett az elnök teszi javaslatba.