Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

331 iránti különös hajlandósága, előttök s az egész ország elölt köztudomásra ismeretes; minélfogva azon veszteséget, melyet elhunyt atyjában a nemzet kesereg, kipótolni képesnek csak öt tartották. — Valamint hogy már csak ez országgyűlés történetei is azon álalános bizodalmat, melylyel az egész nemzet által egyhangú lelkesedéssel elválasztatott, fényesen igazolták. Mely ebbeli és ekként történt választásra nézve egyébiránt kijelentetik: hogy az jövő esetekre zsinórmértékül nem szolgáland, sőt inkább az ország törvényei mind a Felség kijelelési, mind az ország Rendéinek szabad választási jogait illetőleg, mind végre azok, melyek a nádori méltóság hatósága és jogai iránt eddig alkottatlak, minden jövendő időkre épségben fenntartatnak. 0 cs. kir. apostoli Felsége az ország Rendéinek ezen ekképen, és teljes szabadsággal tett választását, annak szokott módon történt bejelentése után, kegyelmesen elfogadván; egyszersmind az ország Rendéit biztosítani méltóztatott, nemcsak az iránt, hogy az ország törvényét, mely négy alkalmas egyénnek kijelelését rendeli, hanem egyszersmind az iránt: hogy a nádori méltóságot minden törvényes jogaiban ennek utána is fenn fogja tartani és eszközölni, hogy az elválasztott új nádor a nádori és ezzel kapcsolt királyi helytartói méltóság minden törvényes jogait és kötelességeit egész kiterjedésben, minden bár honnan eredhető akadály nélkül, teljes mértékben gyakorolhassa. Ezután az elválasztott űj nádor az ország Rendéi által 0 Felsége kegyelmes színe elibe kísértetve, fogadást tett, hogy a nádori méltóságot a törvények szoros értelme szerint fogja viselniegyszersmind hitét a királynak és az országnak esküvéssel kötötte le: az ország Rendéi pedig 0 Felségének királyi levelét, melyben a kijeleltek nevei foglaltattak, bontatlanul,