Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

328 hirdettünk, s azt a Mindenható kedvezéséből személyesen vezérleltük volna, befejeztetvén s elvégeztetvén utóbb az országgyűlési tanácskozások, említett Magyarországunk, és a hozzákapcsolt Részek Egyházi Főrendéi, Zászlósai, Országnagyai és Nemesei, ügy egyéb Karai és Rendéi az általok azon országgyűlésen közértelemmel és szavazattal egyenlő és egybehangzó akarattal, a Mi jóváhagyásunk mellett alkotott következő törvényczikkeket nyújtották és mutatták be légyen Felségünknek, esedezvén alázatosan Felségünk előtt, miszerint mindazon lörvényczikkeket és az azokban foglaltakat összesen és egyenkint helyeseknek, kedveseknek és elfogadottaknak vallván, és azokhoz királyi megegyezésünket adván, királyi hatalmunkkal kegyelmesen elfogadni, helybenhagyni s megerősíteni, és mind Minmagunk megtartani, mind minden mások által is, kiket illetnek, megtartatni méltóztatnánk. Mely törvényczikkek tartalma ez: Előbeszéd. Néhai dicső emlékezetű fenséges cs. kir. örökös főherczeg József, Magyarország nádora, a hon javára folytatott földi pályájáról az isteni gondviselés változhatlan végzése által elszóllítatván, felséges 1-sö Ferdinánd ausztriai császár, s Magyarország e néven V-dik apostoli királya, az ország s ahhoz csatolt részek Karait s Rendéit, az 1608-dik évi koronázás előtti 3-ik t. cz. értelmében eszközlendö nádorválasztásra, s különben is a törvény rendelete szerint a végett: hogy velük az ország boldogságának nevelésére, s a közjó gyarapítására kivánt többféle nagy fontosságú törvényes intézkedésekről atyai szivének óhajtása szerint tanácskozhassék, az 1847. esztendei sz. András hó 7-ik napjára eső pünkösd utáni huszonnegyedik vasárnapra sz. kir. Pozsony